Jóllehet a nagyhatalmak rendre megfogalmazzák, hogy a Föld lakosainak számára egy fosszilis energiahordozók nélküli lét lenne a legfontosabb, a megvalósítása azonban sorra elakad éppen ezen államok vezető ipari köreinek az ellenállásán. Legutóbb a hét vezető ipari állam állapította meg azt, hogy 2050-ig az energiahordozók szempontjából alaposan át kell alakítani a világot. Az egyezményt a többi között Barack Obama, Angela Merkel és David Cameron is aláírta. Ebben az az elhatározás is áll, hogy az évszázad végére létrejöhet az úgynevezett szénmenetesített világgazdaság.
Ambiziózusak a vezető országok elképzelései
Ezt a gondolatot a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency) részletesebben is kifejtette. A párizsi intézet ugyanis osztja a tudományos szakemberek álláspontját, miszerint lehetséges tizenöt éven belül a villamos energia hatvan százalékának előállítása megújuló forrásokból. Ez azt is jelentené egyben, hogy a globális energiafelhasználás egynegyede 2030-ban már tiszta forrásokból valósulna meg.
A tervek sok országban rendkívül ambíciózusak. Ilyen például Európa legnagyobb gazdasága, Németország. S bár az eltökéltség az alternatív energiaforrások használatára jelentős, hiányoznak a megvalósítás átfogó tervei. Ezt állapította meg a többi között az a tanulmány, amelyet a McKinsey készített a Siemens konszern megbízásából.
Húszmilliárd eurót költenének el a németek
Tény ugyanakkor az, hogy a németek 2020-ig legalább húszmilliárd eurót akarnak elkölteni a nap- és szélerőművek kiépítésére. A beruházási projektek költségét – Brazíliához, Dániához, vagy Hollandiához hasonlóan – árverésekkel lehetne csökkenti. Léteznek olyan számítások, hogy a szélerőmű árverések 2020-ban akár 0,7 milliárd euróval is csökkenthetik a beruházási költségeket.
Ami a világviszonylatban jellemzi a helyzetet: az energiatermelő szektor egymagában annyi káros gázt bocsát ki, mint az energiát fogyasztók összesen. Éppen ezért a szakemberek úgy látják, hogy a decemberben Párizsban sorra kerülő klímakonferencián az egyezményeknek erre a fontos tényzőre kellene leginkább koncentrálniuk.
Annál is inkább, mivel vannak kedvező jelek a világ energiatermelésében. A statisztikák szerint 2014-ben először nem emelkedett a káros gázok kibocsátása, jóllehet a világgazdaság három százalékkal növekedett. Az IEA 2020-at tartja a legfontosabb időszaknak. Szerintük, ha addig sikerül tartani a most kibontakozni látszó tendenciát, elképzelhető lehet a hetek által megfogalmazott cél, miszerint a a globális felmelegedést két fok alatt kell tartani ebben a században. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor olyan mértékben változhat a klíma, hogy nem lesz lehetséges uralni a folyamatokat.
Sürgető feladatokról dönthet a klímakonferencia
A Nemzetközi Energia Ügynökség szerint sürgetőek a feladatok. A többi között növelni szükséges az energiafelhasználás hatékonyságát az iparban, az építkezéseknél és a közlekedésben. A kevésbé hatékony szénerőműveket le kell építeni, s megtiltani újak építését. Növelni kellene ezzel egy időben a megújuló energetikai beruházásokat 2030-ig a jelenleg elképzelt kétszázhetvenről négyszázmilliárd dollárra. A jelenleg fosszilis energiahordozókra kiadott szubvenciókat 2030-ig ki kellene futtatni, s lényegesen csökkenteni kellene a metánkibocsátást.
Az IEA-t jelenleg huszonhét állam támogatja és finanszírozza. Közöttük az Amerikai Egyesült Államok, Németország, Japán, Nagy Britannia és még több Európai Uniós ország. A szervezet minden esztendőben kiadja World Energy Outlook című jelentését. Az idei elemzés különösen fontos a decemberben Párizsban sorra kerülő nemzetközi klímakonferencia szempontjából.
