Európa biztonsági kihívásaira fókuszál egy friss tanulmány is, melyet a kölni egyetem három kutatója, Miguel Martinez, Martin Paletar és Harald Hecking tett közzé. Dolgozatuk egyik fő megállapítása, hogy Ukrajna jelenleg nem képes megoldani a fenntartható gázellátást külső forrás vagy ennek hiányában, a kereslet drasztikus csökkentése nélkül. Európa mindazonáltal kedvezőbb helyzetben van, mint 2009-ben. Noha éves szinten továbbra is függ az importfolyosótól, rövidebb távon (kevesebb mint 3 hónap) elérte a megfelelő gázellátás biztosítását. A tanulmány modellezett egy, a 2009-eshez hasonló zavart, és arra jutott, hogy az EU-ba le nem szállított földgáz mennyisége 50 százalékkal, 5 milliárd köbméterről 2,4 milliárdra csökkenne.
További kulcsfontosságú megállapítása a tanulmánynak, hogy egyrészt, az európai gázkereslet az elmúlt 5 évben alulmúlta a várakozásokat, ami lehetővé tette vészhelyzet esetére fenntartott kapacitások biztosítását.
Északi segítség
Másrészt az alternatív energiaellátás is sokat javult az elmúlt években, különösen Közép-Európában, az Északi Áramlat 2012-es üzembe helyezésével. Ezzel egy időben a növekvő tárolókapacitások is növelik a biztonságot, amit jól mutat, hogy 2014-ben a tárolt volumen soha nem látott magas szintet ért el Európában. Nem mellékesen a cseppfolyós földgáz (LNG) tekintetében a piaci adatok azt mutatják, hogy a globális piac jelenleg sokkal rugalmasabb, mint korábban, és könnyebben tud alkalmazkodni esetleges vészhelyzetekhez.
A 2009-es krízis
Miután a Gazprom bejelentette, hogy nem sikerült megállapodni Ukrajnával az elszámolási vitákban, Oroszország 2009. január 1-jén leállította az Ukrajnába tartó gáz szállítását, és már január első napjaiban csökkent a gázszállítás egyes európai országokba. A válság odáig fokozódott, hogy a teljes gázszállítás leállt egészen január 11-ig, amikor az ukrán és az orosz kormány képviselői, illetve az EU soros elnökségét betöltő Csehország képviselői megállapodtak. Magyarországon január 6-án állt le a gázszállítás, melynek következtében 6-án elrendelték az elsőrendű, majd 7-én a másodrendű gázkorlátozást.
Harmadrészt a szállítási infrastruktúra kapacitása is megnőtt 2009 és 2014 között, ami sokkal nagyobb határokon átívelő szállítást tesz lehetővé. Jelenleg a határokon átnyúló transzportok 40 százaléka kétirányú, szemben a 2009-es 15 százalékkal, ami az alternatív források jobb elosztását eredményezi.
Végül pedig 2009 óta Európa sokkal következetesebb és ambiciózusabb szabályokat hozott a biztonsági ellátással kapcsolatban, beleértve a biztonsági szabványokat és a koordinációs mechanizmusokat.
Az európai törékenység
A Gazprom által biztosított gáz 2013-ban a tejes EU fogyasztás 29 százalékát tette ki, miközben az európai kereslet 14 százaléka Ukrajnán keresztül érkezett. Noha a kitettség még mindig jelentős, a tanulmány szerint Európa 2009-hez képest ma több szempontból is jóval stabilabb helyzetben van.
A legnagyobb európai piacok ugyanis ma már az Északi Áramlat miatt sokkal kevésbé vannak kiszolgáltatva az orosz gáznak, mint korábban. Tavaly például az 5 legnagyobb (évente 30 milliárd köbméter fölött) európai gázfogyasztó állam (Németország, Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia, Franciaország, Spanyolország) közül Olaszország volt az egyetlen, amely a fogyasztásának több mint 15 százalékát Ukrajnán keresztül szerezte be. Ráadásul az Egyesült Királyság, Hollandia, Franciaország és Spanyolország már maximum csak minimális mértékben van kitéve ennek az útvonalnak.
Erős függés
Azon államok pedig, amelyek továbbra is erősen függnek az Ukrajnán keresztül érkező gáztól, európai viszonylatban kisméretű piacoknak (kevesebb mint 10 milliárd köbméter évente) számítanak. Miközben pedig Bulgária, Magyarország, Ausztria, Szlovákia és Csehország a fogyasztásuk nagy részét innen szerzik be, egyedül Bulgária nem rendelkezik olyan infrastruktúrával, amely képes lenne helyettesíteni ezt a forrást. Ezzel párhuzamosan a 2009-es gázkrízis által jelentősen érintett Szerbia, Macedónia és Bosznia-Hercegovina továbbra is erősen függ az Ukrajnán keresztül áramló gáztól.
A kutatók által vizsgált modell, amely a 2009-eshez hasonló krízis jelenkori hatásait elemezte, kimutatta, hogy a gázhiány sokkal kevésbé lenne súlyos, mint 2009-ben volt, miközben a komoly nehézségeknek kitett országok száma nem változna a válság idejének kitolásával sem.
A 2 hetes, 3 hónapos, valamint 6 hónapos intervallumban Ukrajna, Törökország, Macedónia és Bulgária gázigényének kielégítése okoznak (eltérő mértékben) nehézségeket.
Amennyiben pedig ehhez erősen hideg időjárás is társul, akkor kritikus hiány léphetne fel Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Görögországban, Olaszországban, Macedóniában, Törökországban és Ukrajnában.
Megoldások
További megállapítás, hogy noha az LNG import jelentős ellensúlyt jelentene a le nem szállított gázzal szemben (különösen Olaszországban, Törökországban és Görögországban), a csővezetékek kapacitása miatt ez csupán limitált mértékben jelentene kompenzációt.
A legnagyobb pótlólagos ellátást azonban egyértelműen a tározók biztosíthatnának. A 2 hetes és a 6 hónapos modell is azt állapította meg, hogy Olaszország és Ukrajna tározói (Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal és Ausztriával együtt) jelentenék a legnagyobb pótlólagos ellátást.
Rendszerszintű bajok
A tanulmány talán legfontosabb megállapítása azonban, hogy amint a modell egy 1 éves válságot vizsgál, már igen komoly problémák lépnek fel a legnagyobb felhasználók körében is. Mindebből a kutatók azt a következtetést vonják le, hogy egyrészt Európa hosszú távon komolyan ki van téve az Ukrajna felől érkező gáznak, tehát van még mit tenni a diverzifikáció érdekében.
Másrészt pedig hangsúlyozzák, hogy noha a megállapításaik alapvetően pozitív képet festenek Európa energiabiztonságáról, a teljes horizont már nem ennyire ragyogó. Mivel ugyanis 2009 és 2014 között a fogyasztás elmaradt a várakozásoktól, a felhalmozott kapacitások jelentősen megszépítik a rövid távú válságok hatásait, azonban hosszabb távon már pillanatok alatt előjönnek a strukturális nehézségek, ami nem ad okot túl sok nyugalomra a jelenlegi feszültségek közepette.
