A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint tavaly novemberben a bruttó átlagkereset 13,0 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A múlt év első tizenegy hónapjában a keresetek 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A vállalkozásoknál 11,2 százalékkal nőttek a keresetek novemberben, a költségvetési szektorban 13,5 százalékos volt a keresetek éves összevetésű emelkedése, amiben benne van a jutalmak és egyszeri kifizetések 41,4 százalékos emelkedése.
A munkaerőhiány nyomja fel a béreket
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megállapította, a minimálbér és a garantált bérminimum tavalyi emelése mellett a munkaerőhiány is szerepet játszik a bérek emelkedésében. Idén a tavalyihoz hasonló forgatókönyv várható: 2018-ban is emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum, a munkaerőhiány szintén felfelé húzza a majd fizetéseket.
Ugyanakkor a tavalyinál valamivel visszafogottabb növekedés várható: a nettó fizetéseknél 10 százalék feletti növekedésre lehet számítani, a reálbérek pedig 8 százalékos emelkedést érhetnek el.
A vezető elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az országon belül jelentős egyenlőtlenségek vannak. A múlt év első kilenc hónapjában csak a budapesti 246 ezer forintos és a Győr-Moson-Sopron megyei 199 ezer forintos átlagos nettó fizetés haladta meg a 193 ezer forintos országos átlagot. A többi megyében alacsonyabb volt az összeg. Szabolcsban például mindössze 135 ezer forintot tett ki.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A béremelkedések az inflációt is fűthetik. Bár egyelőre nem látszik komolyabb nyomás, a cégek a növekvő bértömeg miatt előbb-utóbb áremelésre kényszerülhetnek, ez pedig felpörgetheti az inflációt.
Folytatódik az emelkedés
Horváth András, a Takarékbank elemzőjének várakozásai szerint a tavalyinál kissé visszafogottabb, de továbbra is érdemi növekedés várható 2018-ban is, a Takarékbank 9 százalékos átlagos bérnövekedést vár a 8 és 12 százalékos további bérminimum-emelés nyomán.
A várt 2,7 százalékos éves infláció mellett 6 százalékot meghaladó reálbér növekedés lehet, míg 2013-tól 2018 végéig összesen 40 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 42 százalékkal nőnek a reálbérek. A bérnövekedésre azonban felfelé mutató kockázatot jelent, hogy egyes hiányszakmákban gyorsuló ütemű bérnövekedésre lehet számítani.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, hogy a keresetek tavaly novemberi 13 százalékos emelkedése felülmúlta a meglehetősen szűk sávban, 11,3-12,6 százalék között mozgó piaci várakozásokat.
Az állami szférában regisztrált erős bérdinamika főképpen a nem havi rendszerességű juttatások növekedésének köszönhető. Az emelkedés hátterében az eddigi hónapokhoz hasonlóan továbbra is a munkaerőhiány, valamint az állami bérrendezések állnak – állapította meg.
A decemberi adat várhatóan nem változtat azon a tényen, hogy 2017 egészében kétszámjegyű lehet a reálbérnövekedés, tekintettel a várhatóan 13 százalékos nettó bérnövekedésre és a 2,4 százalékos inflációra.
A pontos adatok
2017. novemberben a bruttó átlagkereset 323 000 forint volt, 13,0 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. 2017 január–novemberében a bruttó átlagkereset 294 200 forint volt.
Az év első tizenegy hónapjában a bruttó és a nettó keresetek azonos mértékben, 12,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 323 ezer forint volt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 214 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 222 700 forintra becsülhető.
A bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 13,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
