Korábban is aktívak voltak
Bár az idén a brókerügyek – érthetően – nagy médiavisszhanggal jártak, a felügyelet fokozott aktivitása, határozott fellépése nem csak az elmúlt év újdonsága. Az MNB a felügyeleti feladatok 2013 őszi átvételét követően a korábbi felügyeletektől sosem tapasztalt elszántsággal és határozottsággal tárta fel, szüntette meg az intézményi kockázatokat – emlékeztetett az alelnök.
A bankrendszer stabilitását jelentősen növelte az elmúlt évben mind az elszámolás, mind a forintosítás, ami kivétel nélkül minden érintett adósnak kedvező volt. A banki elszámolás az ügyfeleknek ezermilliárd forintos kárt okozó évtizedes anomália végére tett pontot, s juttatta vissza az embereknek a tisztességtelenül elvont összeget. A fogyasztók devizahiteleinek kivezetése, forintosítása pedig a jövőre nézve szüntette meg a mind az adósok, mind a hitelezők számára jelentős rizikót hordozó árfolyamkockázatot.
Csökkentek a hitelkockázatok
A kormányzat mellett az MNB szabályozó, felügyelő hatóságként oroszlánrészt vállalt abban, hogy a korábban kialakult magas hitelkockázatok idén úgy tudtak leépülni, hogy eközben a bankrendszer tőkehelyzete, likviditása kiegyensúlyozott maradt. Az elszámolás és forintosítás folyamatát már a felkészülés kezdetétől figyelemmel kísérte az MNB az arra kötelezett intézményeknél, így a lehető legkevesebb hibával zárulhatott ez a gazdaságtörténetileg páratlan kihívást jelentő folyamat.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kétségtelen ugyanakkor, hogy a korábbi árfolyamváltozások miatt jelentősen megnőtt törlesztőrészletek, és a még mindig nagyszámú fizetésképtelen jelzálogadós problémája további célzott programok kidolgozását teheti szükségessé – jelezte a felügyeleti vezető. A tőkepiaccal kapcsolatos felügyeleti munkát a brókerügyek és az ezek nyomán a teljes szektorban megindított célvizsgálatok határozták meg 2015-ben.
Fájdalmas brókerbotrányok
Mindenki számára fájdalmas kijózanodásnak nevezte az alelnök a brókerbotrányok feltárásának folyamatát, hiszen a kilencvenes évek második fele óta, tehát majdnem húsz esztendeje létezett egy súlyos bűnöktől, százmilliárdos nagyságrendű, csak papíron létező befektetésektől terhes „párhuzamos valóság” a tőkepiacon, ami a jegybanki vizsgálatokig észrevétlen maradt. Ezek lezárása, a célvizsgálat-sorozat eredménye és a felügyelet eszköztárának megerősítése segített helyreállítani a szektor biztonságát, és a befektetők bizalmát – mondta a szakember.
Kiemelte, hogy „a vizsgálatok eredményességéhez az új felügyeleti szemlélet és módszertan is hozzájárult: a jegybank hatékony újdonságként alkalmazta a számítógépes adatbázisok helyszíni mentését és azok elemzését, amit a korábbi felügyelet sosem tett meg”.
A felügyeleti eszköztár további fejlesztése mellett hosszú távon azonban hasonlóan fontos garancia a fogyasztói-befektetői tudatosság erősítése. Lényeges, hogy az MNB honlapján keresztül a befektetők minél nagyobb számban kérdezzék majd le például az ügyfélszámla-egyenlegüket. A tényleges kontrollfunkcióját ez az új, jövő év februártól működő szolgáltatás csak így tudja elérni.
Változhat a BEVA hozzáférhetősége
Az alelnök felvetette azt is, hogy ahogyan a vagyonbiztosítások esetén a biztosító elvárhat ügyfelétől kármegelőzést, például biztonsági zár felszerelését, úgy akár hosszabb távon valamilyen formában a Befektető-védelmi Alap (BEVA) garanciáját is hozzá lehetne kötni az MNB honlapján történő ügyfélkontroll rendszeres gyakorlásához.
Új módszertan szerint dolgozhatnak
Az aktív felügyeleti munka mellett folytatódott a felügyelési módszertan megújítása is, amihez komoly segítséget nyújtott az Országgyűlés által elfogadott új jogi szabályozás is. Az elmúlt év fejlesztéseinek köszönhetően a felügyelet már képes az üzleti modellek komplex értékelésére, és ezáltal az egyes intézményi stratégiákban rejlő feszültségek, kockázatok előrejelzésére is.
Az új, a problémák felépülését megelőző felügyeleti reakcióra már idén is volt jó példa: a KÖBE biztosító egyesület esetében a felügyeleti modellek fejlesztésének köszönhetően korai beavatkozás történt, ami elejét vette annak, hogy az intézménynél a tartalékhiány jelentőssé váljék.
Új szabályokra kell felkészülni
A biztosítási piacon emellett rendben zajlott a felügyelet és az intézmények közös felkészülése a 2016. január 1-jétől hatályos új EU-s tőkekövetelmény-szabályok, az úgynevezett Szolvencia II szabályrendszernek való megfelelésre. A biztosítási szektor felkészült az új rendszerre, az átállást a jegybank ellenőrzi, s a többségnél nem talált gondot. Az intézményi hírek között a román ASTRA Biztosító csődje uralta az őszt. A Magyarországon csak fiókteleppel rendelkező biztosító bukása rámutatott, hogy a határon átnyúló pénzügyi szolgáltatások tekintetében lehet és kell is javítania az EU szabályain.
„Hiába kértük már egy évvel ezelőtt a román felügyelettől az ASTRA fióktelep tevékenységének korlátozását, ennek kikényszerítésére semmilyen eszközzel nem rendelkeztünk” – mondta az alelnök. „Így a kormány támogatásával gyors jogszabály-módosítással sikerült elérni, hogy a magyarországi ügyfelek kártalanítása ne szenvedjen késedelmet.”
Érvényesítik a fogyasztók érdekeit
A jegybank, ha szükséges, a bíróságok előtt is érvényesíti a fogyasztók érdekeit. Az alelnök kiemelte: komoly siker, hogy az MNB valamennyi pert megnyerte, amelyet a bankokkal szemben a jelzáloghitelek általános szerződési feltételeinek felülvizsgálata miatt indított. Emiatt sor kerülhetett az elszámolásra ezek esetében is.
Örömmel nyugtázta a jegybank azt is, hogy az ősszel sorra nyerte azokat a pereket, melyeket a hitelintézetek indítottak ellene még 2014 tavaszán az egyoldalú banki díjemelések miatti felügyeleti bírságok, illetve a visszafizetési kötelezettség előírása miatt. Ez minden érintett fogyasztónak jó hír, tekintettel arra, hogy a perek lezárását követően hozzájutnak majd a visszajáró összegekhez – húzta alá a felügyeleti vezető.
Rengeteg piacfelügyeleti intézkedés volt
A jegybank 2015-ben minden korábbinál több piacfelügyeleti intézkedést hozott jogosulatlan portfóliókezelő vagy egyéb társaságok ellen: a kiszabott piacfelügyeleti bírságok 1,4 milliárd forintot tettek ki. A világszerte és itthon is alacsony hozamkörnyezetben „mesés kamatokat” kínáló társaságok továbbra is a piacfelügyelés fókuszában lesznek. A többszörös tőkeáttételek kockázataira, a rövidtávon garanciával kínált elérhetetlen hozamok veszélyeire az MNB folyamatosan felhívja a figyelmet.
Az elmúlt évben 690 vizsgálatot zárt le és 569-et indított meg a felügyelet, a kiadott engedélyező határozatok és végzések száma pedig meghaladja a 2200-at. Mint Windisch László fogalmazott, „határozott felügyeleti fellépést mutat” az is, hogy a kiszabott bírság 2015-ben megközelítette 2,2 milliárd forintot, amiből intézményi prudenciális bírságként 741 milliót, fogyasztóvédelmi büntetésként 184 milliót, piacfelügyeleti bírságként pedig 1,4 milliárd forintot rótt ki a jegybank.
Az elszámolási és a brókerügyekkel kapcsolatban az elmúlt évben közel 56 ezer személyes és telefonos ügyfélszolgálati megkeresés érkezett a jegybank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjához, ezen felül 17 ezer írásbeli megkeresésre is válaszolt az intézmény – ismertette az MNB felügyeleti alelnöke.
