A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közölt második becslése szerint az egy évvel korábbinál 5,1 százalékkal nagyobb volt a kiskereskedelmi forgalom volumene tavaly novemberben mind a nyers, mind naptárhatástól megtisztított adatok alapján. A nyers adat a harmadik, a munkanaphatással korrigált adat a második hónapja mutat 5 százalék feletti éves növekedési ütemet.
Hónapról hónapra többet költünk
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint 2014 novemberében és az év első tizenegy hónapjában is 5,1 százalékkal bővült az ágazat az egy évvel korábbihoz képest, így Magyarország kiskereskedelmi forgalma már sorozatban tizenhetedik hónapja erősödik.
A tárca szerint a tartós növekedés többek között a reáljövedelmek bővülésének, a javuló munkaerő-piaci helyzetnek, a kedvező inflációs folyamatoknak, valamint a fogyasztói bizalom magas szintjének köszönhető. Várakozásaik szerint a bővülés a következő hónapokban is folytatódik, a bankok elszámoltatása és a devizahitelek lezárása pedig további tartalékot jelenthet az ágazat növekedésében.
A GDP-n is meglátszik majd
A bruttó hazai termék (GDP) alakulásában is visszatükröződik a kiskereskedelmi forgalom erősödése, ugyanis az első három negyedévben a háztartások fogyasztása 1,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A közel másfél éve bővülő kiskereskedelmi forgalom azt mutatja, sikeres a kormánynak az a törekvése, hogy az embereknél minél több pénz maradjon, nőjenek a háztartások megtakarításai, és a válság után ismét elkezdjenek vásárolni – emeli ki az NGM.
Sok minden közrejátszik a növekedésben
Balatoni András, az ING vezető elemzője elmondta, hogy a 6-7 százalékos bértömeg növekedés, a magas lakossági bizalom, valamint az online pénztárgépeknek köszönhető fehéredés segítette a kiskereskedelmet. Úgy vélte, hogy a növekedés a következő hónapokban is szinten maradhat, sőt erősödhet kissé, egyrészt a munkaerő-piaci teljesítmény fennmaradása, másrészt a banki elszámolás miatt.
Utóbbival kapcsolatban kifejtette: összesen 225 milliárd forintnyi transzfer érkezik a bankszektortól a lakosság felé, ebből 105 milliárd forint visszafizetésként, további 120 milliárd pedig törlesztőrészlet-csökkenésként jelentkezik; mindez felfelé húzza majd a kiskereskedelmi forgalmat, még úgy is, hogy a választási év után 2015-ben a lakossági bizalom gyengülhet kissé.
Az ING elemzője tavaly éves átlagban 5,2, idén pedig 6 százalék feletti forgalombővülésre számít a kiskereskedelemben.
Sokat tankoltunk, jól jött az olcsó olaj
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint a növekedésben fontos szerepe volt az üzemanyag-forgalomnak, amely közel 9 százalékkal növekedett. A szakértő szerint ez érthető annak fényében, hogy a múlt év utolsó hónapjaiban bekövetkezett olajárcsökkenés miatt fokozatosan váltak olcsóbbá az üzemanyagok. Az üzemanyag-forgalom jelentőségét jelzi, hogy anélkül a kiskereskedelmi forgalom növekedése 4,3 százalékos volt.
A kiskereskedelmi piac bővüléséhez hozzájárult a nem élelmiszerek – többek között ruhák, használt termékek, tartós fogyasztási cikkek – forgalmának növekedése is, a szóban forgó termékek forgalma éves szinten 6,4 százalékkal nőtt 2014 novemberében. Ugyanakkor a nem élelmiszerek közé sorolt gyógyszerek forgalma novemberben csökkent, mégpedig 2,1 százalékkal – hívta fel a figyelmet Németh Dávid.
Hozzátette: az élelmiszerek is kivételek voltak, forgalmuk 2,7 százalékkal nőtt 2013 novemberéhez képest, vagyis ebben a körben az átlagtól elmaradt a bővülés.
Nem kell meglepetéstől tartani
Németh Dávid úgy véli, hogy a kiskereskedelmi trendeket nézve komolyabb változásra nem lehet számítani. Ugyanakkor több tényező is van, amelyek különböző módon alakíthatják a kiskereskedelmi forgatókönyvet. A szektor forgalmát befolyásolhatja egyrészt, hogy a gyengébb forint milyen mértékben épül majd be az árakba, másrészt az is kérdés, hogy az alacsony üzemanyagárak tartósak maradnak-e és mennyire „gyűrűznek be” az árakba.
A vezető elemző szerint összességében az idén is maradhat az 5 százalék körüli forgalombővülés az ágazatban.
