A cég hétfői közleményében azt írta, rendkívül magas volt a nemzetközi közösség elvárása, mivel a dohai tárgyalások után, amikor az országok meghosszabbították a Kiotói Jegyzőkönyvet egy második vállalási időszakkal, tulajdonképpen „megegyeztek, hogy meg fognak egyezni”.
Önkéntességet várnak az országoktól
Bizakodásra ad okot, hogy több dologban is megegyezés született: sikerült a legfontosabb globális szereplőket egy asztalhoz ültetni, és merőben újító módszertannal igyekszik az aláírt egyezmény elérni, hogy mindenki vegye ki a részét az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséből.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Az újítás lényege, hogy önkéntes vállalásokat vár el az országoktól. Ezek idővel, az ötévente esedékes felülvizsgálati ciklusokkal szigorodnak, így biztosítva a folyamatos fejlődést, valamint azt, hogy a Párizsi Jegyzőkönyv akár évtizedeken is átívelő megoldása lehessen a nemzetközi klímapolitikának.
A szankciók nem célravezetőek
Megjegyezték, hogy sokan támadták a megállapodást, mivel számos ország, köztük az Európai Unió is, egy jogilag kötelező érvényű kibocsátás-csökkenést szeretett volna elérni, míg a Párizsi Jegyzőkönyv mentes a szankcióktól.
A Századvég szerint viszont egy szigorú jogi következményekkel járó nemzetközi egyezmény nem működik jól ebben a környezetben, és nem képes eredményt elérni. Hangsúlyozták: azzal, hogy az országok elsősorban az információáramlás és a mérések egységesítése terén vállalnak jogi következményeket, nem pedig a konkrét kibocsátás-csökkenés mértékében, valóban áttörést hozhat a jövőben.
