A nemzeti büszkeségünkkel nem vagyunk egyedül. A skótok a skót whyskire, az írek az írre, a németek, a franciák a rajnai borra, a csehek a prágai sonkára, az olaszok a milánóira, a portugálok a portói borra esküsznek. A nemzeti büszkeség persze csupán egy dolog. Elviszi-e a jó hírünket a nagyvilágba a tokaji bor, az uniqum, a pálinka, vagy a Pick szalámi, az már megint egy másik kérdés.
Nehéz betörni a külföldi piacokra
– Sajnos mostanában kevesebbet járunk Magyarországra – mondja Sz. Gábor, 1956-ban Belgiumba kivándorolt szülők gyermeke, aki már ott kint, Brüsszelben született. Azelőtt minden évben Budapesten és a Balatonnál nyaraltunk. Ott élt a nagymamám. Amikor készültünk haza a nyár végén, mindig bevásároltunk. Téli szalámit, piros paprikát, uniqumot. A fűszer illata átjárta az autónkat. Brüsszelben az édesanyám feldarabolta a téli szalámit, egy részét hetekig ettük nagy áhítattal, a többit mélyhütöttük. Ha vendégségbe jöttek belga barátaink egy-egy darabot elővettünk, mondhatom, mindenki megnyalta a tíz ujját miután megettük a jó falatokat.
– Lehet, hogy furcsa, de ezek az ízek és illatok ma is Magyarországhoz kötnek. Bár Brüsszelben születtem, magyarnak vallom és hiszem magamat. Sajnos bármennyire is finomak és egyedülállóak ezek az ízek és termékek, csak nagy ritkán lehet belőlük elcsípni egyet-egyet az itteni boltokban. Legalábbis ott, ahol én vásárolok. Nagy néha találok a polcokon egy üveg tokaji aszút. Biztos vagyok benne, megfelelő áron sokat el lehetne adni szalámiból, borból, pálinkából.
A kérdés egyáltalán nem új. A magyar élelmiszeripari termékeknek meglehetősen nehéz betörniük a nemzetközi, kivált a nyugat-európai piacokra. Egy-egy árú minősítése, a megfelelő engedélyek beszerzése nem kis pénzbe kerül, s emiatt nehéz a megfelelő ár kialakítása is. Nem beszélve arról, hogy olyan nagy mezőgazdálkodással rendelkező országokkal kell versenyt futnunk, mint például Olaszország, Görögország, Franciaország, vagy Spanyolország.
A tokaji aszút kóstolgatták a svájci konferencián
Éppen ezért örvendetes, hogy az utóbbi esztendőkben mind több hazai termelő szerepel külföldön is. Nemrég arról értesülhettünk, hogy a közelmúltban egy Svájcban megrendezett szakkonferencián mérette meg magát a tokaji aszú. A Tokaji Kereskedőház Zrt-é volt az érdem, hogy a Montreux-ban megtartott hetedik nemzetközi Digitális Bor Kommunikációs Konferencián a TK mellett tizenegy pincészet mutathatta be a tokaji aszúját.
Nemcsak a tokaji aszú, hanem a magyar pálinka és az uniqum is számíthatna sikerre. Jóllehet a világ számos táján főznek pálinkát, ilyen gazdag ízvilág, színes kínálat azonban kevés helyen van.
– Valóban így van – erősíti meg a vélekedést Németh Lajos, aki Kanadában, Montreal elővárosában él családjával. – Romániai magyar településről vándoroltunk ki a feleségemmel, a fiunk itt házasodott meg, itt született az unokánk. Eleinte nagyon hiányoztak az otthoni ízek. Mivel sok magyar él Kanadában, gondoltuk, biztosan vannak magyar üzletek. Akadt is néhány, de mindegyik előbb utóbb feladta.
– Kétségtelen nagyon nehéz az élelmiszert, különösen az italféleségeket és az élelmiszereket behozni az országba. Jómagam kamionommal árut szállítok nap, mint nap, tudom Európából számottevőek a szállítási költségek. Mégis találtunk egy vásárcsarnokot, ahol magyar kolbászt, gyulait és csabait is lehet vásárolni. Kérdeztük az árust, hogyan szerzi be a portékát? Csak annyit mondott: nehezen, pedig sokat el lehetne belőle adni, szeretik az emberek.
2012 óta törvény rendelkezik a hungarikumokról
A helyzeten talán javíthat, hogy 2012 óta törvényben is rögzítik, mi és miért számít hivatalosan is hungarikumnak. A törvény hangsúlyozza a közösségi oltalom alatt álló hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző dolog, amelyről a magyarok ismertek a világban. A Hungarikumok Gyűjteményében szereplő termékek, eljárások, készítési módok, sportelemek és szolgáltatások széles körben történő megismertetésének elősegítése, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartása érdekében hungarikum tanúsító védjegy került bevezetésre.
A hungarikum tanúsító védjegy lajstromozása iránti nemzeti bejelentést, valamint a közösségi védjegybejelentést a Belső Piac Harmonizációs Hivatalánál az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter teszi meg. Létezik egy Hungarikum Bizottság is. Mint a Tőzsdefórum is beszámolt róla, a testület az idén is vissza nem térítendő összegekkel segíti a nemzeti értékek feltárását és megőrzését, 2014-ben a tavalyival megegyezően 144 millió forint áll rendelkezésre erre a célra. A múlt évben az alapösszeget minisztériumi maradványpénzekből további 100 millió forinttal egészítették ki. Tavaly 135 pályázónak, míg az idén 114-nek ítéltek meg támogatást.
A piac, különösen a külföld meghódítása nem könnyű feladat. Mint a tokaji aszú svájci megmérettetése is mutatja, leginkább az termelői összefogással lenne lehetséges. Furcsa, hogy egyelőre az egyetlen Zwack Unikum Nyrt-én kívül nemigen akad tőzsdén szereplő vállalat a hungarikumokat előállítók közül. Pedig egykor tőzsdei vállalatnak lenni rangot és elismertséget jelentett Magyarországon. Hogy mást ne említsünk, sokan még emlékszünk a szegedi Pick Gyár részvényeinek tőzsdei szereplésére, a mai vállalat terméke, a Pick téliszalámi ott van hungarikumok listáján.
