Ha Merkel És Macron 2017 őszén bejelenti az „Európai Unió 2.0” koncepció elindulását, az egy új helyzetet állíthatna elő a nemzetállamok európai közösségben gondolkodó kormányoknak a politikai versenyben. Abban az esetben mindenképpen, hogy ha ez egy új, önkéntes együttműködést jelentene, a szuverenitások komolyabb közösítésével, tehát a föderatív Európa irányába történő elmozdulással, önkéntes csatlakozással.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”110″]
Emellé hozzá lehet tenni a korábbiaknál jelentősebb potenciális pénzügyi forrásokat. Ez a helyzet komoly dilemma/kihívás elé állíthatná a „nemzetek Európája” koncepció jegyében kormányzó kelet-európa politika eliteket – döntően a lengyel, vagy a magyar politikát, de részben a szlovák és cseh kormányzást is.
Ha lesz változás tehát az európai politikai színtéren, Török Gábor szerint ebbe az irányba mutat majd és ez jelentős mértékben fogja érinteni azt az erőteret is, amit most a kelet-európai politikában és így, a magyar politikai rendszerben is látunk.
