Theresa May brit miniszterelnök kifejtette, hogy a tavaly júniusi népszavazással nem az európai együttműködést utasították el, hanem visszaszerezték az ügyek irányításának jogát. Rámutatott arra, hogy London továbbra is a szabadkereskedelem és a globalizáció híve. A brit szavazók még globálisabb, még nemzetközibb együttműködést akarnak, fejtette ki Theresa May.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A miniszterelnök csütörtökön Davosban egyebek között az amerikai nagybankok vezetőivel folytat megbeszélést.
Ennyit a teljes vámunióról
Az ugyancsak Davosban tartózkodó Philip Hammond brit pénzügyminiszter kifejtette, a teljes vámuniót már biztosan nem lehet fenntartani az EU-val, de az a cél, hogy az árukereskedelem akadálymentesen bonyolódjon le a jövőben is. A pénzügyminiszter szerint az Európával fenntartott átfogó kereskedelmi együttműködés révén tud csak versenyképes maradni a királyság.
Amennyiben a kívánt gazdasági kapcsolatokat nem sikerül megtartani, akkor a brit gazdaság más módon kényszerül fenntartani versenyképességét, mert a brit polgárok életszínvonala az elsődleges prioritás – figyelmeztetett Philip Hammond.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nagy Britannia nem kíván adócsökkentési versenybe bonyolódni az Európai Unióval, tette hozzá a pénzügyminiszter, mintegy megelőlegezve a német pénzügyminiszternek azt a később elhangzott figyelmeztetését, hogy Nagy Britanniának nem az uniónál alacsonyabb vállalati adókkal kellene fenntartania versenyképességét.
Wolfgang Schäuble kifejtette, hogy a G20 tagok, közöttük Nagy Britannia és Németország, már korábban megegyeztek abban, hogy nem indítanak adócsökkentési versenyt, és erre a korábbi megállapodásra figyelmeztetni fogja brit kollégáját későbbi találkozójukon is.
Kivételes ágazatok
John McFarlane, a brit Barclays bankház elnöke, aki csütörtökön nyilatkozott Davosban, úgy vélte, hogy a kezdeti kilépési tárgyalások két évig tartanak és ezt egy átmeneti, körülbelül hároméves időszak követi a pénzügyi ágazat esetében. Szerinte a brit kormány támogatna egy olyan hároméves átmeneti időszakot, amely alatt a szigetország pénzügyi szektora továbbra is a jelenlegi formában tevékenykedhetne az unióban.
Az átmeneti időszakot a brit kormány általánosan legfeljebb két évig tartotta elképzelhetőnek. Theresa May kedden viszont már úgy fogalmazott, hogy egyes ágazatok ettől eltérhetnek.
OPEC 2.0 – Oroszországgal
Ugyancsak Davosban az orosz állami befektetésekért felelős alap vezetője kifejtette, hogy az OPEC és részben Oroszország között az olajtermelés csökkentését célzó decemberi megállapodás akár évekig is jól működhet. A cél a hosszú távú együttműködés, amely eddig politikai okok miatt nem volt lehetséges – mondta Kirill Dmitrijev, aki hozzátette: Oroszország aktívabb jelenléte a Közel-Keleten segíti az OPEC 2.0 kialakítását, ami az OPEC és Oroszország szoros együttműködését jelenti.
Az orosz küldöttséget vezető Igor Suvalov első miniszterelnök-helyettes a Bloomberg hírügynökségnek egyebek között arról beszélt Davosban, hogy a kormány olyan terven dolgozik, amivel elejét lehet venni a rubel szélsőséges kilengéseinek hosszabb távon. Az illetékes részletekbe nem bocsátkozott. Ugyanakkor azt mondta, hogy a rubel árfolyamának túlzó elmozdulásai komolyan sújtják az exportra termelőket.
„Ezért arra van szükség, hogy a jövőben kevésbé függjön a rubel a kőolaj nehezen megjósolható árváltozásától, jobban prognosztizálható legyen a rubel mozgása” – mondta.
Az orosz illetékes arról is beszélt, hogy a jelenlegi olajárak mellett a jegybank újraindíthatja a tartaléknövelő devizavásárlásokat, és azzal számol, hogy idén akár két százalékkal is nőhet az orosz gazdaság a tavalyi 0,6 százalék körüli zsugorodás után. Hozzátette, hogy a hivatalos kormányzati várakozás az idei évre továbbra is 0,6 százalék GDP-növekedés.
A szankciók
Igor Suvalovot a legnagyobb orosz bankok és vállalatok irányítói kísérték el Davosba, így például German Gref, a Magyarországon is érdekelt legnagyobb orosz bank, a Sberbank vezetője is. A bankvezető óvatosan fogalmazott azzal kapcsolatban, hogy mikor várja a Moszkva elleni nyugati szankciók feloldását. Sok orosz elemző és illetékes nyilatkozott úgy az elmúlt hetekben, hogy erre már az idén sor kerülhet.
German Gref szerint is jó volna, ha így lenne, de nem biztos abban, hogy így is lesz.
A Sberbank vezetője szorgalmazta, hogy a nemzetközi hitelminősítők még az idén javítsák fel Oroszország adósi besorolását. German Gref szerint a makrogazdasági mutatók alapján ezt már most meg lehetne tenni, ugyanakkor „időnként azt látni, hogy a politikusok belekavarnak az eseményekbe”.
