Leáll egy időre a jegybank
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden a várakozásoknak megfelelően 15 bázisponttal, újabb történelmi mélypontra, 1,50 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Kuti Ákos, az Equilor vezető elemzője szerint a piaci szereplők azzal számolnak, hogy a keddi lépés után a jegybank szünetet tart a kamatcsökkentési ciklusban, ezért a kamatszint leghamarabb az ősz folyamán csökkenhet ismét.
Várakozásaik szerint a globális kötvénypiacokon kirajzolódó hozamemelkedés, illetve a lassan felívelő inflációs folyamatok nyomán az MNB stábja is növeli majd a 2015-ös inflációs prognózist. A kamatvágás szüneteltetése mellet szól az is, hogy a befektetők nagy része szeptemberre kamatemelést vár a Fedtől, ez szintén óvatosságra inti a hazai jegybanki testületet. Megjegyezte, hogy a befektetők az ősz folyamán 1,3 százalékos jegybanki alapkamattal kalkulálnak.
Nem lát még veszélyeket a jegybank
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere szerint a jegybank az elmúlt ülések alkalmával azt kommunikálta, hogy mindaddig folytatható a monetáris enyhítés, amíg nem veszélyezteti a középtávú inflációs kilátásokat.
„A váratlanul magasabb májusi érték és az inflációs trend egyértelmű fordulója ellenére egyelőre úgy gondoljuk, hogy az MNB a középtávú célokat illetően továbbra sem lát veszélyeket ” – emelte ki.
Rámutatott, hogy az amerikai jegybank legutolsó júniusi ülése is inkább megnyugtató lehet az MNB számára, hisz egyre későbbre tolódik a kamatemelés várható kezdete. A hazai kilátásokat illetően az látszik, hogy a piac további kamatvágásokra számít a nyár folyamán, és a csökkentés végpontját 1,3 százalék körül várja – vélekedett Bebesy Dániel.
Rizikósabb a magyar gazdaság, mint a lengyel
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzőjének véleménye némileg eltér a többi szakértő ítéletétől. Úgy vélte, hogy „bár a piacon vannak előrejelzések, amelyek szerint a következő hónapokban további vágásra kerülhet sor, én nem számítok arra, hogy 1,5 százalékos szint alá csökkentse a kamatot a jegybank.” A szakember szerint az infláció már az év végére 3 százalék körüli szintre gyorsulhat, ez pedig megfelel a jegybank inflációs céljának.
A K&H vezető elemzője kiemelte a mostani kamatcsökkentéssel a magyar kamat elérte a lengyel kamatszintet, márpedig a befektetők hosszú távon rizikósabbnak tartják a magyar gazdaságot, mint a lengyelt. Erről a meredek magyar hozamgörbe árulkodik – tette hozzá. A kétéves magyar papírok hozama alacsonyabb, a tízéves magyar kötvényeké pedig magasabb az azonos futamidejű lengyel papírok hozamánál. A hosszú magyar hozamokban pedig egyre kevésbé észrevehető a kamatcsökkentés hatása, valamint az is fontos, hogy a rövid lejáratú magyar papírok esetében az alacsony hozamban főszerepe van az új monetáris eszköztárnak – fogalmazott Németh Dávid.
Tartósan alacsony maradhat az alapkamat
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint tartósan alacsony szinten maradhat az alapkamat. Úgy vélte, hogy az MNB a kamatcsökkentési sorozat folytatását lényegében előkészítette, mivel a 3 százalékos inflációs cél középtávú elérését a korábbinál lényegesen alacsonyabb alapkamat esetén látja elérhetőnek. A tavalyinál jóval alacsonyabb olajárak, valamint a deflációs európai környezet a korábbi előrejelzéseknél lényegesen mélyebbre nyomta az inflációt.
Kiemelte, hogy az alapkamat tartósan alacsony szinten maradhat, mert 2016 őszéig nem számítanak arra, hogy az infláció megközelítse a 3 százalékos célkitűzést. A tartósan alacsony kamatszintet a feltehetően továbbra is igen laza nemzetközi környezet, a hazai kockázati megítélés folyamatos javulása, a külső sérülékenység érdemi csökkenése és a várható hitelminősítői felminősítések is támogathatják. Így 2015 végén az alapkamat 1,50 százalékon, 2016 végén 1,80 százalékon állhat – vélekedett Suppan Gergely.
Kezdi elérni célját a kamatcsökkentési ciklus
Jenei Domonkos a Nézőpont Intézet elemzője is úgy vélte, hogy a keddi kamatvágással várhatóan véget ér a márciusban elindított kamatcsökkentési ciklus. Kiemelte, hogy a legutóbbi inflációs jelentés alapján a fogyasztói árak mérsékelten emelkedő tendenciát mutattak. Rámutatott, hogy ennek ellenére az alacsony inflációs szint továbbra is fennmaradhat, köszönhetően az alacsony energia- és üzemanyagáraknak, valamint az alacsony inflációs várakozásoknak.
A fogyasztói árak emelkedése a deflációs kockázatok enyhülését vetítik előre, így a középtávú inflációs cél akár a következő évben elérhetővé válhat – vélekedett. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank által márciusban elindított kamatcsökkentési ciklus az elmúlt hónapok inflációs jelentései és piaci eseményei alapján kezdi elérni a célját, így a folyamat lezártnak tekinthető. Az év második felében az infláció üteme – mérsékelten ugyan, de – tovább emelkedhet, mely támogathatja a magyar gazdaság növekedését – tette hozzá Jenei Domonkos.
