Előkelő helyen
A közlemény szerint a közvetlen RMB/HUF árjegyzés bevezetése támogathatja a kétoldalú kereskedelmi és befektetési kapcsolatok fejlődését, a renminbi és a forint használatát a határon átnyúló elszámolásokban, és mérsékelheti a devizák közötti átváltás költségét. Az MNB üdvözli a közvetlen renminbi-forint árjegyzés bevezetését, és továbbra is támogatja a kétoldalú pénzügyi és gazdasági kapcsolatok fejlődését – írta közleményében a jegybank.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A renminbi (népi pénz) a kínai nemzeti deviza hivatalos elnevezése, a jüan pedig a valuta címletének „számlálószava”.
Az RMB a világ második legnagyobb kereskedelmi pénzneme és a nemzetközi fizetésekben az ötödik legjelentősebb pénznem. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az idén októbertől a kínai devizát is szerepelteti tagországai devizatartalékainak kimutatásában. A renminbi külön tételként szerepeltetése azt jelenti, hogy a tagországok birtokában lévő kínai devizaösszegeket és jüanban denominált eszközöket a hivatalos devizatartalék részének lehet tekinteni.
Az IMF devizatartalék-kimutatásában október 1-ig az amerikai dollár, az euró, a jen, a font-sterling, a svájci frank, az ausztrál dollár és a kanadai dollár szerepelt külön tételként.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Kétoldalú partnerség
A kínai-magyar vállalatok, a kínai-magyar kereskedelmi forgalom elszámolásában egyre fontosabb szerepet játszik az RMB, a Bank of China adatai szerint tavaly a Magyarországra történő elszámolásban az RMB-fizetések nagysága meghaladta a 27 milliárd dollárt.
A Bank of China 2015. október 2-án Budapesten nyitotta meg kelet- és közép-európai regionális RMB klíring központját. A RMB központok biztosítják Kínán kívül a renminbiben lebonyolított tranzakciókhoz szükséges elszámolási infrastruktúrát, emellett a pénzügyi szolgáltatások egyre szélesebb körét nyújtják az ügyfeleknek.
Az MNB kínai állampapírokba fekteti devizatartalékának egy kis részét; az első ilyen befektetés májusban történt meg. A Jegybanki Renminbi Programot 2015. február 19-én hirdette meg a nemzeti bank, akkor jelezte, hogy megvizsgálja egy renminbi devizatartalék-portfólió kialakításának lehetőségét. Magyarország 2016 áprilisában 1 milliárd jüan (136,8 millió euró) értékben hároméves lejáratú jüankötvényt bocsátott ki. A tranzakció része a kormány keleti nyitás stratégiájának.
A kínai piac hosszabb távon fontos a magyar kötvények számára, mert egy további lehetőséget jelent a forrásbevonásra, javítja az adósságkezelés biztonságát és a várakozások szerint elősegíti az ázsiai befektetői kör bővülését.
