Szlovákiában a tavaly novemberi adatok szerint 361 ezer kisvállalkozás működött, szemben 2009 januárjával, amikor számuk még meghaladta a 390 ezret. Az iparűzési engedéllyel rendelkezők száma csaknem 8 százalékkal csökkent négy év alatt.
Bár a kisvállalkozások számát tekintve a visszaesés csaknem folyamatos volt az elmúlt négy évben, a legtöbb iparengedélyt (csaknem 15 ezret) tavaly adták vissza.
Stanislav Cizmárik, az Iparosok Szövetségének elnöke szerint a statisztikai adatok nem jelentenek meglepetést, azok hátterében az iparosok megrendeléseinek – a gazdasági fejlődés lassulásával együtt járó – csökkenése, az adó- és járulékterhek növekedése áll, illetve az, hogy mind több kisvállalkozásnak okoz gondot az elvégzett munkáért járó fizetség behajtása. Radovan Durana, a Gazdasági és Társadalmi Elemzések Intézetének (INESS) analitikusa szerint ez utóbbi jelenség leginkább az építőiparban működő vállalkozók életét nehezíti, amit az is mutat, hogy ebben a szegmensben szűnt meg a legtöbb kisvállalkozás.
Elemzők szerint az iparengedélyek visszaadásának trendje az idén is folytatódik, sőt a legtöbben az ütem gyorsulásával számolnak. Az okok között a szakértők a januárban megnőtt járulékterheket is kiemelik.
Szlovákiában a Robert Fico kabinetje által tavaly elfogadott intézkedések következtében az új évben jelentős mértékben nőttek a vállalkozások adó- és járulékterhei: 19-ről 23 százalékra emelkedett a jogi személyek jövedelemadója, a természetes személyek esetében pedig havi 3310 euró jövedelem felett 25 százalékosra emelkedett az adókulcs. Ezzel egyidejűleg a szlovák kormány megemelte a járulékok kivetési alapját, valamint havi 420 euróra csökkentette a vállalkozók által az adóalapból leírható átalányköltségek összegét.
A Szlovákia Vállalkozói Szövetsége (PAS) által készített kimutatások szerint tavaly folyamatosan romlott Szlovákiában a vállalkozói környezet indexe (IPP), az elmúlt tíz évben még sosem volt olyan alacsony, mint 2012 novemberében.
