A csökkentés volt a cél
A lap emlékeztetett, hogy a chipsadó néven elhíresült népegészségügyi termékadót azért vezették be hat évvel ezelőtt, hogy a bizonyítottan sok cukrot, sót, koffeint vagy egyéb egészségkárosító anyagot tartalmazó élelmiszerekből, üdítőkből minél kevesebbet fogyasszanak az emberek, illetve a gyártók változtassanak e termékek receptúráin.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet múlt évben nyilvánosságra hozott elemzéséből kiderül, hogy az egyes élelmiszerek büntető adóztatása bizonyos mértékben el is érte a célját, mert ezen áruk kínálata és forgalma is csökkent, illetve a gyártók 40 százaléka változtatott a receptúrán. Az adóköteles termékek forgalma több mint negyedével csökkent, míg átlagáruk 29 százalékkal emelkedett.
Nem nyúltak a cukorhoz
Bodrogi József – akinek 2011-ben miniszteri biztosként meghatározó szerepe volt a meglehetősen újszerű adónem előkészítésében – szerint azonban hiába csökkent az energiaital-gyártók termékeinek koffein- és taurintartalma, illetve ennek köszönhetően az általuk eredetileg literenként fizetendő 250 forintos adó 40 forintra, ezen italok cukortalma maradt.
A lap által idézett legutóbbi országos táplálkozás- és tápláltsági állapot vizsgálat szerint még nem hozott áttörést a magyarok életmódjában az új adónem, hozzáadott cukorból mindenki többet fogyaszt, mint évekkel ezelőtt.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Javulhatnának a mutatók
Az egészséges életmód alapja a mértékletes és sokszínű táplálkozás, illetve a mozgás. Az ásványvíz, gyümölcslé és üdítőital ágazat cégei ezért folyamatos innovációval, az aktív életmódot népszerűsítő programok támogatásával, felelős reklámozással, a fogyasztók minél szélesebb körű tájékoztatásával járulnak hozzá a népegészségügyi mutatók javításához – írta közleményében a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint hazánk a cukorfogyasztás szempontjából nemzetközi szinten is kedvező mutatókkal rendelkezik, fele például a spanyol vagy az angliai fogyasztásnak. A teljes energia-bevitel mindössze 7–8 százalékáért felelős a hazai cukorfogyasztás (WHO ajánlása 10 százalék).
Az üdítőkkel bevitt kalória mennyisége
– az összes kalória bevitele 2 százaléka,
– a hazai üdítőital fogyasztás 25 százalékkal kevesebb az európai átlagnál
Mit tett az üdítőital ágazat?
Az elmúlt években a hazai üdítőital ágazat számos intézkedést tett, élen jár az innovációban, a termékek energiatartalmának csökkentése terén.
1. Receptmódosításokkal csökkentette termékei kalóriatartalmát;
2. Portfoliójában növelte a csökkentett kalóriatartalmú, illetve kalóriamentes termékeinek a számát;
3. Növelte termékei gyümölcslé-tartalmát;
Mindezek eredményeként 2011. és 2015. között az alkoholmentes üdítőitalok – ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcsitalok, jegesteák – forgalmán belül a csökkentett kalóriatartalmú és kalóriamentes termékek aránya 22 százalékról 46 százalékra emelkedett, az alkoholmentes italok kalóriatartalma átlagosan 20 százalékkal csökkent – közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség.
Az élelmiszerek megadóztatása nem megoldás
A magyarországi fogyasztók már most is Európa legmagasabb adóterhelése mellett juthatnak hozzá az élelmiszerekhez: a 27 százalékos ÁFA mellett a népegészségügyi termékadó (NETA) is növeli a termékek árát. Az élelmiszerek megadóztatása egyetlen országban sem hozott érdemi eredményt az elhízás elleni küzdelemben, Dániában például visszavonták a korábban bevezetett különadót.
Mi lenne a megoldás?
A népegészségügyi mutatók javítása rendkívül összetett feladat: egyes élelmiszerek megadóztatása helyett kizárólag valamennyi érintett közreműködésével, társadalmi összefogással lehetséges eredményt elérni.
Ennek elősegítése érdekében szövetségünk is csatlakozott az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége vállalási rendszeréhez, amelynek célja, hogy az élelmiszeripari cégek, szövetségek önkéntes vállalásai (cukorcsökkentés, fogyasztók tájékoztatása, felelős reklámozás, aktív életmód rendezvények támogatása) révén hozzájáruljanak a magyar fogyasztók sokszínű és kiegyensúlyozott táplálkozásához, egészségi állapota javításához, a népegészségügyi mutatók javulásához – áll a közleményben.
