Drasztikus a változás

Az ezredforduló óta, mintegy három hónapot rövidült az idő, ami alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor a mai napig a gyümölcsöket ettük, holnaptól viszont elkezdjük kivágni a fákat és azokat esszük majd meg.

A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy így a következő évben már az ideinél is kevesebb gyümölcsünk lesz. Az emberiség jelenlegi életmódjának fenntartásához 1,6 bolygóra lenne szükségünk, de a legrosszabbul akkor járnánk, ha a luxemburgi fogyasztási ütem lenne általános, hiszen akkor 9 Föld sem lenne elég számunkra évente.

Nem fogyaszthatnánk már semmit

A Global Footprint Network adatai szerint a mai napra, augusztus 8-ra az emberiség a Föld egész évre elegendő erőforrását elhasználta. Mindez azért lehetséges, mert több szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, mint amennyit az óceánok és erdők képesek felszívni, nagyobb léptékben halászunk és gyorsabban irtjuk ki az erdőségeket, mint ahogyan azok újratermelődhetnének, újranőhetnének.

„A túlfogyasztást előidéző faktorok közül a szén-dioxid kibocsátás mértéke növekszik a leggyorsabban. Mára a szénlábnyom 60 százalékát teszi ki az emberiség természettel szemben támasztott igényeinek, más néven az ökológiai lábnyomnak.” – közölte Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Ha meg akarunk felelni a Párizsi Klímaegyezményben foglalt céloknak, amit közel 200 ország írt alá tavaly decemberben, akkor a szénlábnyomot 2050-re fokozatosan nullához közelire kellene csökkenteni. Ehhez viszont az kell, hogy egy teljesen új életformát alakítsunk ki, amelynek szükségletei igazodnak az egyetlen rendelkezésünkre álló bolygó erőforrásaihoz.

Van remény

„Jó hír, hogy a változás megvalósítható a jelenlegi technológiai fejlettség mellett, és gazdaságilag is jövedelmező, hiszen az átfogó haszon messze meghaladja a befektetés mértékét.” – állapította meg Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és igazgatója.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Olyan feltörekvő szektorokat kellene fellendíteni, mint a megújuló energiák területe, miközben az éghajlatváltozás káros hatásaihoz köthető kockázatok és a nem megfelelő infrastruktúrából adódó nehézségek kiküszöbölésére sokkal kevesebbet kellene költenünk. Az egyetlen erőforrás, amiből még mindig többre lenne szükségünk, az a döntéshozói elszántság” 

Vannak, akik tesznek ellene

Szerencsére néhány ország vállalta a kihívást. Costa Rica például az ország elektromosságának 97 százalékát megújuló erőforrásokból nyerte 2016 első három hónapjában. Portugália, Németország és Nagy-Britannia szintén úttörő lépéseket tett idén. Portugália például villamos áram igényét, több napon át 100 százalékban megújulókból fedezte. Eközben a kínai kormány kiadott tervezete szerint 50 százalékal csökkentenék a lakosok húsfogyasztását, ami számításaik szerint 1 milliárd tonnával csökkentené a kínai állattenyésztési iparág szén-dioxid kibocsátását 2030-ra.

A Föld népességének és így fogyasztásának növekedése miatt – különös tekintettel a szén kibocsátásra – a Túlfogyasztás Világnapjának időpontja korábbra került: az idei augusztus 8-ához képest 2000-ben még késő szeptemberben volt. A jó hír azonban, hogy ennek a naptári előremozdulásnak a mértéke az elmúlt öt évben kevesebb, mint évente egy napra csökkent, míg a 70-es évek elején még átlagosan évi 3 napról beszélhettünk.

Mitől függ a túlfogyasztás?

Miközben a gazdaság, a népesség és a fogyasztás egyre nőtt az elmúlt évtizedekben, a Föld ugyanakkora maradt. Az 1970-es évek óta a túlfogyasztás valósággá vált, feléljük természeti tőkénket ahelyett, hogy a kamatokat használnánk. A túlhasználat csak egy ideig lehetséges, a természeti rendszerek egy idő után károsodnak, majd összeomlanak, ahogy már most is tapasztaljuk sok helyen a vízhiányt, a sivatagosodást, a talajeróziót, a fajok sorozatos kihalását és az éghajlatváltozást.