Imádjuk a közösségi oldalakat
Az összekapcsoltságot tekintve Magyarország előrelépéseket ért el az előző évhez képest mind a kínálat, mind a kereslet területén. Az NGA-lefedettség és -használat az uniós átlagon felüli. A 4G elérhetősége szintén magas, de a mobil széles sávú hozzáférések bevezetése még nem gyorsult fel.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Megjegyezték, hogy az internetfelhasználók száma jelentősen nőtt, de a digitális készségek szintje továbbra is az európai átlag alatt marad. A magyar internethasználók az uniós átlagot is felülmúlva, különösen aktívak a közösségi hálókon, valamint a hírolvasás és a videotelefonálás területén, ugyanakkor kevésbé szívesen vállalkoznak online kereskedelmi műveletekre, például elektronikus bankolásra és vásárlásra.
Nagyon hátul
A felmérés szerint a digitális technológiák használatát tekintve egyre több magyar vállalkozás használja a közösségi médiát, az e-számlázást, a felhőalapú szolgáltatásokat és az elektronikus kereskedelmet. Ennek ellenére az üzleti szektor nem használja ki más országokhoz hasonló mértékben a digitális technológia által nyújtott lehetőségeket, amiből kifolyólag Magyarország 2016-os 27. helyről a 24. helyre ugrott előre, de még is elmarad az uniós átlagtól.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A digitális közszolgáltatások nyújtásának tekintetében Magyarország a 27. helyet foglalja el az uniós listán, és minden tekintetben az uniós átlag alatt szerepel – olvasható a jelentésben.
Európa jobban teljesít
Az Európai Bizottság jelentésének tanúsága szerint az Európai Unió (EU) sokat fejlődött a digitális gazdaság és társadalom fejlettsége terén, de az élen járó országok és a kevésbé jól teljesítők között továbbra is hatalmas a különbség.
Idén Dánia, Finnország, Svédország és Hollandia eredménye a legkiemelkedőbb. Őket Luxemburg, Belgium, az Egyesült Királyság, Írország, Észtország és Ausztria követi. A három digitálisan legfejlettebb tagállam globálisan is élen jár, megelőzve Dél-Koreát, Japánt és az Egyesült Államokat.
A legnagyobb fejlődést elérő két tagállam Szlovákia és Szlovénia volt. Egyes tagállamok azonban – az előrelépések ellenére – az uniós átlaghoz képest továbbra is a leginkább lemaradtak a digitális fejlődésben. Ide tartozik Lengyelország, Horvátország, Olaszország, Görögország, Bulgária és Románia.
