Központi nyilvántartás a cél
Jelenleg tárgyalja az Országgyűlés a pénzmosás és a terrorizmus megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény módosítását igazodva az uniós jogszabály változásokhoz. Ennek egyik fontos pozitív változása a tényleges tulajdonosi információk megismerhetősége, azaz hogy ki áll tulajdonosként valójában egy EU-ban bejegyzett vállalat mögött. A tervezet szerint dicséretes módon létrejön ugyan a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása, de ehhez csak egy nagyon szűk kör férhet hozzá.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”109″]
Miközben a cégnyilvántartás nyilvános, ez sokszor nem ad információt arról, hogy egy cégláncolat végén kik is a valódi tulajdonosok. A központi nyilvántartás erről adna információt a tervezet szerint, de csak szolgáltatóknak, hatóságoknak. Külső harmadik félnek csak akkor, ha jogos érdekét okirattal igazolja.
A természetvédők üdvözlik a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartásának bevezetését. Elengedhetetlennek tartják azonban, hogy a tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása váljon mindenki számára indoklás és korlátozás nélkül hozzáférhetővé!
Nagyobb kontroll
Közérdek, hogy tudjuk ki tulajdonol ténylegesen egy céget. A nyilvános adatbázis mellett számos érv szól, ellene nagyon kevés. A nyilvánosság lehetőséget nyújt a pontatlan információk észrevételére, megnehezíti a bűncselekmények elkövetését, a valótlan információk közlését, elrettentő hatása van, hozzájárul szabálykövetések nagyobb arányához.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Megkönnyíti a rendőrség, pénzügyi intézmények felderítő tevékenységének hatékonyságát Európában és a világ más részein is. Ráadásul a cégeknek is érdeke, hogy tevékenységük során ismerjék üzleti partnereiket, kivel kötnek szerződést, kivel versenyeznek egy eljárás során – mondta el Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetsége programvezetője.
