A tájékoztatón először Darák Péter, a Kúria elnöke foglalta össze a legfőbb bírói fórum működésével kapcsolatos sarokszámokat. Elmondása szerint a bíróságra érkező ügyek egyetlen területen emelkedtek drasztikusan, 2015 első félévéhez képest az idei első félévben csaknem háromszorosára – 165-ről 445-re – emelkedett a gazdasági ügyek száma, ami javarészt a devizahiteles perek hatása. Ezen kívül büntető ügyek számában érzékelhető lassú, de szakadatlan emelkedés.
Az első félévben kilencszázezer látogatója volt a Kúria honlapjának, mintegy kétszáz jelentős döntésről tettek közzé összefoglalókat, és csak ezekre mintegy százezren kattintottak. A magas látogatószám emellett annak tulajdonítható, hogy az anonimizált eseti döntések ingyenesen csak a Kúria honlapján érhetőek el, mely fontos információforrás az ügyvédek és a jogászok számára.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”96″]
A Kúria elnökhelyettese, Kónya István tájékoztatójában a büntetőeljárási törvény kodifikációjával kapcsolatban kiemelte, hogy az nagymértékben épít az ítélkezési gyakorlatra, a bírói tapasztalatra, és a jogalkotói elképzelések szerint 2018-ban lép hatályba. Jelentős változás, hogy várhatóan megszűnnek a kiemelt ügyek, és a laikus bírák, ülnökök mára már kissé meghaladott rendszere is lényegesen szűkebb körre szorulhat vissza. Az új kódex jelenlegi tervezete szerint már csupán a fiatalkorúak és a katonák ügyeiben lennének ülnökök a hivatásos bíró mellett a bírói tanácsban.
EU és népszavazás
Székely Ákos, a Kúria büntető kollégiumának vezetője Európai Unió Bíróságának egy, idén júliusban született döntését emelte ki. Ennek értelmében a magyar hatóságok által kibocsátott európai elfogatóparancsok, valamint a külföldi ítéletek érvényének elismerése nem felel meg az uniós gyakorlatnak, így most mindkét jogintézmény működése bizonytalan. Erre a helyzetre a magyar hatóságoknak rövid időn belül reagálniuk kell.
Nagy érdeklődéssel vártuk Kalas Tibor, a Kúria közigazgatási-munkaügyi kollégium elnökének tájékoztatóját, hiszen az elmúlt időszakban számos, a népszavazás intézményével kapcsolatos döntés került a média célkeresztjébe.
A vasárnapi nyitvatartással kapcsolatos kezdeményezés világított rá markánsan arra a problémára, hogy a versengő népszavazási kezdeményezések benyújtásának gyakorlata – a Nemzeti Választási Iroda előterében februárban lezajlott események ismeretében – nyilvánvalóan „nem tekinthető jogállaminak” – tette hozzá a kollégiumvezető.
Ez az erős kijelentés is jelzi, hogy miért volt szükség a gyors jogszabálymódosításra, melynek eredményeképpen a szabályozás megváltozott. Az új rendelkezések szerint már párhuzamosan is lehet aláírásokat gyűjteni (200 ezer aláírásra van szükség ahhoz, hogy az Országgyűlést a népszavazás kiírása kötelezni lehessen – a szerk.), és az a kezdeményezés nyer, amellyel kapcsolatban a leghamarabb gyűjtik össze a szükséges számú szignót.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A közigazgatási-munkaügyi kollégium ebben a félévben többek között foglalkozott a közigazgatási alkalmazottak vonatkozásában a bizalomvesztés fogalmának értelmezésével. A közigazgatásban dolgozók munkavégzését szabályozó törvény ugyanis új lehetőségként vezette be a méltatlanság intézményét, ezért különösen fontos, hogy a Kúria állást foglalt azzal kapcsolatban, hogy az bizalomvesztésre való hivatkozás mikor jogszerű a munkáltató szempontjából.
A földpályázatokkal kapcsolatban érdekesség, hogy egyre több földügy jelenik meg a Kúrián. Ezekben az esetekben az egyik fontos kérdés, hogy a helyi földbizottságok milyen pozícióban vesznek részt az eljárásokban.
A devizahiteleseknél sem lejt a pálya
A tájékoztatón részt vett Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője is, akit a legtöbben a devizahiteles perekkel kapcsolatban kérdeztek. Az egyik újságírói kérdés arra a többször említett kritikára utalt, hogy a devizahitelesek képviselői Wellmann a Bankszövetségnek írt levélét úgy értelmezték, hogy a Kúria ítélkezési gyakorlata a bankoknak kedvez.
Ezzel kapcsolatban a kollégiumvezető elmondta, hogy „nem lejt a pálya sem a bankok, sem az adósok felé”.
A levéllel kapcsolatban hozzáfűzte azt is, hogy abban nem elnézést kért, hanem tényszerűen közölte, hogy az egyik devizahiteles ügyben hozott kúriai döntés ellentétes a legfelsőbb bírói fórum korábbi jogegységi határozatával.
A Kúria elnöke kiállt a bírói függetlenség mellett
Kérdésként merült fel az is, hogy a Kúria vizsgálja-e a döntései gazdasági és társadalmi hatásait, vagy ezeket figyelmen kívül hagyja. A Kúria elnöke leszögezte, hogy a bírónak minden ügyben törvényes döntést kell hoznia, tehát nem vizsgálják a fenti hatásokat.
Wellmann hozzátette, hogy egyfelől a devizahitelezés problémái többnyire a hitelnyújtás után bekövetkezett drasztikus árfolyamváltozásokból erednek, a szerződés érvénytelensége azonban a szerződés megkötésekor fennálló körülmény. Másrészt, ha mégis kimondják egyes ügyekben a kölcsönszerződés érvénytelenségét, akkor nyomban esedékessé válik a teljes kölcsönösszeg és törvényes kamatainak visszafizetése, ami jelentős terhet ró az adósra és így hátrányosabb helyzetbe kerül, mint amiben a pereskedés megkezdése előtt volt.
Jelenleg több mint kétszáz devizahiteles ügy van a Kúrián, az alsóbb fokú bíróságokon pedig sok ezer. Ismeretes, hogy júniusban megszületett az újabb, már harmadik jogegységi döntés a devizahitelekkel kapcsolatban, amelyben kimondták: érvényes az a devizahiteles kölcsönszerződés, amelyben a tartozás összege forintban meghatározott, de azt a nyilvántartás devizában egyértelműen tartalmazza és kiszámítható.
