Szakértői vélemények szerint a G20 országok energiapolitikája jó úton halad afelé, hogy csökkentse az energiatermelés során keletkező károsanyag-kibocsátást. 2010-ben ezen nemzetek által megtermelt energia mennyisége mindössze három százaléka származott megújulókból, mára azonban, a fenntarthatóság- és a smart energy management filozófiáját követve, nagyot változott a helyzet, mindössze öt év alatt. Jelenleg több mint tíz százalék ez az érték, ami arra világít rá, hogy jelentős kapacitásbővülés történt.
A megújuló energiaforrások felhasználásával történő energiatermelésben jelenleg Németország az éllovas. Az egy év alatt megtermelt elektromos energia 36 százaléka származott megújuló energiaforrásokból, ami duplája annak a mennyiségnek, amit öt évvel ezelőtt mértek. Európa vezető ipari hatalma nagymértékű befektetésekkel igyekszik csökkenteni a fosszilis energia égetése okozta károsanyag-kibocsátást és a nukleáris erőművek számát – derült ki a Smartinvest elemzéséből.
A megújulóenergetia iparának egyetlen problémáját az energiatárolás kérdése okozza. Az elöregedett villamosenergia-hálózatok képtelenek befogadni az időjárásnak erősen kitett iparág ingadozó energiatermelését, ezért a legkézenfekvőbb megoldás a hálózati rendszer átépítése lenne.
Ettől azonban sokkal költséghatékonyabb módon oldották meg a problémát. A fejlesztés akár globális átalakulást is hozhat az energiaiparban. A Fraunhofer kutatóközpont és a Német Meteorológiai Intézet közös technológiai fejlesztésétől – amely az EWeLiNE nevet viseli – azt várják, hogy előre meghatározható lesz az időjárásfüggő megújulóenergetikai egységek által termelt energia mennyisége, ezáltal csökkenthetik a fosszilis alapú energiatermelők által feleslegesen megtermelt többletenergiát.
A legnagyobb mértékű beruházásokat azonban Kína hajtotta végre az elmúlt év során. Kelet-Ázsia legnagyobb országa 101,2 milliárd dolláros költésével, 2015-ben kétszer annyit költött megújulóenergetikai beruházásokra, mint az Európai Unió.
A változás oka a smart energy management filozófiájában rejlik, ugyanis a magas hatásfokú, megújuló energiaforrásokat használó fejlesztések nem csupán energiahatékonyak, de egyre nagyobb megtérülést hoznak világszerte.
Szintén fontos eleme az energiahatékonyságnak és az ellátásbiztonságnak az energiatárolás. A háztartási méretű kiserőművek legtöbb esetben napenergiát hasznosítanak. Az energiatermelés során fellépő ingadozás azonban ebben az esetben is problémákat okozhat. Az ellátásbiztonság érdekében az ilyen egységek mellett akkumulátorok használata is ajánlott.
Az elektronikai óriások háztartásokba szánt akkucsomagjai kifejezetten hasznosak az olyan régiókban ahol az ellátásbiztonságot nem lehet vezetékes infrastruktúrával támogatni. Az ilyen rendszerek teljesen új dimenzióba emelhetik a megújuló energiaforrások felhasználását.
Az egység az épület betáplálási pontján található fogyasztásmérő után kerül bekötésre, így a háztartás összes fogyasztójával kapcsolatban van. Az intelligens és időzíthető vezérléssel rendelkező egység számos különböző beállításra programozható, így amellett, hogy a befektetett összeg könnyedén megtérül az energiatakarékosság révén, nem történik károsanyag-kibocsátás sem.
A megújuló energiaforrások felhasználására való teljes átállás hosszú folyamat. Ugyan a megújulóenergetikai létesítések száma megállíthatatlanul növekszik, ez nem azt jelenti, hogy a fosszilis energiatermelés teljes felszámolásával kell számolni rövid időn belül. Az ökológiai lábnyom csökkentése azonban létkérdéssé vált, ezért a jövőben a fosszilis alapú energiatermelés lehet a megújulóenergetika szárnysegédje az energiatermelésben.
A globális energiaipar átalakulása egyben az iparágba történő befektetések mértékének megnövekedéséhez is vezet. A globális szinten ezermilliárd dolláros nagyságrendű éves beruházások a vállalatok tőkepiacokon történő megjelenéséhez vezetett. Olyannyira, hogy a Climate Bonds Initiative (CBI) legfrissebb jelentése szerint a zöld kötvény kibocsátások összértéke 2016 első felében elérte a 35,4 milliárd dollárt. A brit székhelyű, kötvényekkel foglalkozó vállalat statisztikái azt mutatják, hogy az ebben az időszakban történő kibocsátások mértéke kis híján több mint a 2015-ös év összes kötvénykibocsátása. A szakértők úgy számolnak, hogy a harmadik negyedév során további, nagyütemű kibocsátási láz veheti kezdetét. A klímaváltozás elleni harc lényeges szereplőjévé vált a zöld kötvény kibocsátás, amelynek segítségével a megújulóenergetikai vállalatok úgy bővíthetik erőművi portfóliójukat, hogy közben együtt gyarapodnak befektetőikkel.
