A három választás között van több fontos és hasonló elem. Mindenekelőtt az, hogy mind a három helyen a korábban is regnáló politikai erők szerezték meg a többséget. A görög választásokon a korábbi miniszterelnök Alekszisz Ciprasz vezette politikai erők győztek.
Spanyolországban az országrészt eddig is vezető erők nyerték a választásokat, a katalán függetlenség jelszavával, amelyet azonban az ellenzéki erők egy része is a zászlajára írt.
Szűk előnnyel nyert a jobbközép koalíció
Vasárnap Portugáliában a legtöbb voksot az eddig is kormányzó jobbközép orientáltságú Szociáldemokrata Pártból és a Demokratikus és Szociális Központból álló Előre Portugália elnevezésű pártszövetség szervezte. Ők – Pedro Passos Coelho korábbi miniszterelnök vezetésével – a szavazatok harminckilenc százalékát gyűjtötték be. Az ellenzék legnagyobb erejét a választások után is Antonio Costa-val az élén a Portugál Szocialista Párt tudhatja magáénak, tíz százalék körül szerezett szavazatokat a kommunista-zöld szövetség, a marxista baloldali blokk a szavazatok több mint nyolc százalékát kaparintotta meg.
Pedro Passos Coelho-nak nem lesz könnyű dolga. Jóllehet a választások után nagy önbizalommal ki is nyilvánította: ki is alakíthatna eredményesen kormányt, ha nem ők? Mint fogalmazott: különösen komikus lenne, ha a választások győztese nem kormányozhatna. Az azonban, hogy nem sikerült a többséget megszerezni ennél sokkal bonyolultabbá, nehezebbé és kompromisszumosabbá teszi e kérdés megoldását.
Kimerült a társadalom a megszorítások miatt
A portugál társadalom azonban meglehetősen kimerült az elmúlt négy év megszorító politikája miatt, amelyet a választási eredmény is tükrözött. Az ellenzéki szocialisták dolgát személyes jellegű problémák is nehezítették. A választási küzdelem finisében engedték ki a börtönből és helyezték házi őrizetbe a korábbi szocialista kormányfőt, akit korábban korrupció és pénzmosás vádjával tartóztattak le. A szocialisták fő adu ásza, Antonio Costa úgy nyilatkozott, a párt elé kitűzött választási célokat nem sikerült elérniük, de ő mégsem vonul vissza, mert szerinte a választók többsége a kormányváltás mellett van.
Hogyan tovább Portugália? Ezt a kérdést teszik fel a politikai s gazdasági megfigyelők egyaránt. Az elmúlt négy esztendő után ugyanis az ibériai ország gazdasága a kibontakozás, a javulás halvány jegyeit mutatja. Ezt igazolja, hogy Portugáliának az idei év első felében sikerült visszatérnie a nemzetközi pénzpiacokra. Januárban két milliárdot gyűjtött be az ország ilyen módon, 4,13 százalékos kamat feltételekkel harminc esztendős futamidőre.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A portugál gondok persze kizárólag ettől nem oldódtak, oldódnak meg. Mindenesetre jelzés értékük az európai és a nemzetközi politikai és pénzügyi szervezetek számára, hogy az állam teljesíteni akarja mindazt amit 2011-ben a csőd szélé állva vállalt a valutaalap és az európai pénzügyi, pénzpolitikai szervezetek felé az akkor összesen hetvennyolc-milliárd eurós pénzügyi segély kapcsán.
Az európai együttműködésre is voksoltak
A mostani választásokon, a nyertes erők és az őket követő pártok közötti egyáltalán nem átütő siker azt is megmutatta, hogy erősödnek azok az erők is, akik egyre kevésbé tolerálják az elmúlt esztendők megszorításait. Őket kevésbé győzik meg azok a nyilatkozatok, amelyek azt hangsúlyozzák, Portugáliában az is nagy eredménynek számít, hogy tavaly három szűk esztendő után végre sikerül 0,9 százalékos növekedést felmutatni az országnak.
Akárhogyan is végződik a politikai egyezkedés Portugáliában, a mostani választások azt is igazolták, hogy az Ókontinens problémás országaiban is végül az európai együttműködés kényszere, vagy szolidabban megfogalmazva lehetősége győzi meg a választópolgárokat. Így volt ez korábban Írországban, nemrég Görögországban, s most Portugáliában is.
