Ráadásként hozzá jön ezekhez az önálló orvosképzés megszervezése…
Az idén még rengeteg uniós pénzt kell kifizetni
Jelentős feladatok ezek, amit jelez az is, hogy maga a miniszterelnök huszonhárom magyar nagyvárosba kíván ellátogatni. Mint a miniszterelnökség vezetője jelezte alapvetően azért, hogy egyeztessen a fejlesztéspolitikai elképzelésekről, és megállapodást kössön arról, melyek lesznek a következő időszak legfontosabb helyi beruházásai.
Az uniós pénzek felhasználása, mint ismerjük a korábbiakban nem ment zökkenőmentesen. Az idén még legalább 2100 milliárd uniós forrást kell kifizetnie a pályázatokkal foglalkozó intézményeknek. Már csak ez az év áll rendelkezésre, hogy befejeződjenek az elmúlt hétéves időszak eu-s pénzekből még folyamatban lévő fejlesztései, s megvalósuljanak az elszámolások is.
Mint mindent, a pályázati rendszert is alaposan átalakította kormány, megszűnt a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a döntések, a végrehajtás felelőssége az adott tárcákhoz került. Ezekben a napokban lázasan dolgoznak a minisztériumok. Gyártják az irányelveket, a kifizetési terveket. Információk szerint január közepéig a 2007-2013-as időszakban Magyarország rendelkezésére álló kohéziós források 76,3 százalékát fizette ki az unió Magyarország számára.
Hol vannak a közigazgatást megreformálni képes nagyprojektek?
A másik kiemelt feladat, mint a miniszter bejelentette a hatékonyabb, világosabban működő közigazgatási rendszer kialakítása. Mire is gondolt valójában, azt csak találgatni lehet. Ami a rendszert illeti, a járások kialakításával helyreállt a múlt század hatvanas, hetvenes éveit idéző közigazgatási és településrendszer. A korábbiakban rengeteg helyi feladatot ellátott okmányirodákból jó néhány megszűnt. Az ügyek helyi intézésének számos lehetősége is eltűnt ezzel.
Az önkormányzati hatáskörök megváltoztak. A helyi intézmények tulajdonviszonyaiban (iskolák, egészségügyi intézmények állami tulajdonba vétele) bekövetkező változások oda vezettek, hogy sok helyütt eltűnt a tulajdonosi szemlélet, a valóságos igények helyett, normatívák alapján működnek oktatási és egyéb az állami hatáskörbe vont intézmények.
A helyi ügyintézést nem segíti korszerű informatikai rendszer. Még mindig számtalan olyan település van az országban, amelynek nem megfelelő az internetes elérhetősége, alig használható a honlapja, a helyi online ügyintézés, például adók, illetékek befizetése még kiépítésre vár.
Hangzatos politikai kijelentésnek tűnik a miniszter bejelentése. Egyelőre nem ismeretesek átfogó, a közigazgatást alapjaiban megreformálni akaró és arra képes közigazgatási nagyprojektek. Csak találgathatjuk, vajon mit is takarhat az a több száz jogszabály, amelyet módosítani kíván a kormány az egyszerűbb ügyintézés érdekében. Mint ahogyan azt sem ismerjük, hogy a „korszerűsödő” közigazgatási rendszerben vajon lelassul-e, vagy netán megáll-e az esztendők óta folyamatosan növekvő, a lakosságot terhelő ügyintézési, adózási ,vagy éppen illeték költség.
Nem kellenek pénzéhes multik, majd az állam megoldja
Ugyancsak a rejtvényfejtés körébe tartozik a miniszterelnökség vezetőjének az bejelentése, miszerint jól halad a nemzeti közműszolgáltató előkészítése, amely majd versenyre kelhet a külhoni multikkal. A pénzsóvár, csak a hasznot néző profitéhes vállalatokkal. Ha majd elindul a nemzet közszolgáltatója lesz majd olcsó villamos áram, gáz, energia. Csak drukkolni tudunk, hogy mindez meg is valósuljon. Már csak azért is, hogy legyen elegendő energia. Merthogy Magyarország az energiafüggőség szempontjából az egyik legkitettebb állam. Orosz gáz, ami Ukrajnán keresztül érkezik, Paks, ami orosz hitelből, orosz kivitelezőkkel épülhet.
Ez utóbbiról, mármint a Paksi Atomerőmű beruházásról, úgy a nemzeti közműszolgáltató részleteiről éppen a legérintettebbek, a magyar lakosok tudnak a legkevesebbet.
A kiképzett orvosokat meg kellene tartani
Az idei hangsúlyokban a plusz egy, a ráadás – ellentétben az előzőekkel – valóban nóvum. Mármint az önálló orvostudományi egyetemek létesítésének gondolata. Mint is gondolhatott erről a miniszter, azt szintén nem ismerjük.
Tisztában vagyunk azonban a helyzettel. Egy orvos kiképzése manapság nem kevésbe kerül. Aki a gyerekét orvosnak akarja taníttatni, annak alaposan bele kell nyúlnia a pénztárcájába. Mire dolgozni kezd majd a gyerek, ott lesznek majd a tanulás költségei a tizenöt-, húszmillió forint tájékán. Arról nem is beszélve, hogy a ,,kiokosodott” ifjú orvos, ahogy teheti, ki is megy külföldre. Ismer nyelveket, megküzd majd az egzisztenciájáért. Jó, ha tudjuk, mostanában a fejlett Németországban is arról cikkezik a sajtó, hogy sok területen orvoshiány van.
Nagy valószínűséggel nem az orvosképzés kiterjesztése által lesz itthon több orvos. Hanem a feltételektől, amelyek közepette dolgozik. Amíg például az ország egyik legkorszerűbbjének tekintett Honvéd Kórház sürgősségi osztályán akár tizenöt órát is várakoznia kell egy betegnek, vagy attól, hogy ugyanezen intézmény másik részlegében (egykori MÁV Kórház) csak pótágyon helyezhető el sürgős esetben a beteg, pedig folyosó hosszan panganak az ürességtől a bezárt kórtermek. És akkor még egy szót sem ejtettünk az orvosok, az egészségügyiek fizetéséről, jövedelméről.
Hát ezért is rejtélyes kissé a miniszterelnökség vezetőjének nyilatkozata.
