Május 22-én jelent meg az idei első, a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességét, a munkahelyteremtést és a magyar ipar fejlesztését támogató EU-s pályázati felhívás (GINOP). A további, még jelentősebb programok bejelentése kora ősszel várható. Ezek kiírása előtt legalább két hónappal meg kell, hogy jelenjen az a pályázat, amely a 2013-20-as időszak EU-s visszatérítendő támogatásainak (az ún. Jeremie hitelek) elosztását szabályozza majd. A program fő újdonságaként várhatóan az új keretösszegeket időarányosan kell majd elosztani.
Így működött eddig
A 7 éves uniós ciklusok periodikájában jelenleg a 2013-2020-as ciklusban jár Magyarország. A korábbi ciklusban két program, az Új Széchenyi Hitelprogram (USZH) és a Kombinált Mikrohitel Program (KMH) vált a legnépszerűbbé a KKV-k között. Az USZH (amely visszatérítendő támogatásokat biztosít) keretein belül ingatlan vásárlás, felújítás, építés, termelő eszközök beszerzésére lehetett hiteligényt benyújtani maximált 6,5%-os kamatozású beruházási és forgóeszköz hitelekre.
A pályázati formában igényelhető, vissza nem térítendő támogatás és hitel kombinációját biztosító KMH is egyszerű és könnyen érthető volt a KKV-k számára. A GOP darabszámban legnépszerűbb pályázata (11,5 ezer) volt a Kombinált Mikrohitel, ami az összes GOP pályázat több, mint 25%-a. A pénzügyi közvetítő szektor számára is jó eredményekkel zárult a ciklus, a bedőlt hitelek aránya igen alacsony volt.
Szakszerű elosztásra van szükség
Az elmúlt uniós támogatási ciklus 158 milliárdos keretének 28 százalékát a Vállalkozásfinanszírozók Országos Szövetségének (VÁFISZ) 11 jelenlegi tagja osztotta ki összesen 3137 hitelügylet keretében, amely 40 milliárd forintos kihelyezést jelentett. A VÁFISZ-t is létrehozó pénzügyi vállalkozások a piac legnagyobb szereplői, 60%-os piaci résszel, megelőzve a teljes kereskedelmi banki és hitelszövetkezeti szektort.
A 2014-ben alakult VÁFISZ hozzávetőleg a felét tömöríti azoknak a finanszírozó vállalatoknak, amelyeknél a KKV-k az unióss pénzekből hitelt illetve támogatást igényelhetnek. A szervezet tagjai olyan, az MNB felügyelete alatt működő magyar tulajdonú pénzügyi intézmények, amelyek maguk is KKV-k, és elsősorban KKV-k finanszírozását támogatják. A befektetéseket kezelő pénzügyi vállalkozásokkal ellentétben nem gyűjtenek forrást, nem vezetnek számlát, nem forgalmaznak értékpapírokat, nem bocsátanak ki kötvényeket, kizárólag hiteleznek, azt is csak KKV-nek.
Hármas ellenőrzés alatt működnek, az MNB, a refinanszírozó MV-Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. és az EU felügyeli őket. A VÁFISZ és más pénzügyi finanszírozók tevékenysége a KKV-k versenyképességét a forrásbevonás segítségével növelik, és az EU források elérését non-profit tanácsadási tevékenységgel is támogatják.
Aprólékos munka, kis hitel
A hagyományos kereskedelmi banki finanszírozási megoldásoktól jelentősen eltérő ügymenetet igénylő finanszírozási struktúrák és ügymenetek kialakítása hosszú előkészítés után alakult ki. Mivel a pályázó cégek előminősítése, a támogatási ügyletek finanszírozásának teljes lebonyolítása a szokásosnál sokkal aprólékosabb, ezért az egyes tranzakciók is igen jelentős figyelmet kívánnak, de a hitelméretek kisebbek a megszokottnál, így a kereskedelmi bankoknak nem megtérülő ezzel foglalkozniuk, bármennyire is jelentősnek tűnik a célra fordítható összes keret.
Ráadásul a pályázók számára minden esetben egyedi ajánlatokat kell kidolgozni, és nem standard termékeket értékesíteni, miképp azt a bankok teszik. Ezért alakult ki egy külön szolgáltató szektor ezen ügyeletek kezelésére, amely keretein belül a hatékonysági tényezők miatt a VÁFISZ tagvállalatai akár a korábbi finanszírozási keret többszörösének elosztását képesek lennének ellátni mindössze 200 alkalmazottal. Erre szükség is lehet, mert a korábbi időszak visszatérítendő támogatásainak a háromszorosát jelentő új, 729,6 milliárd forintnyi forrás szakszerű kezelése igen jelentős szakmai- és adminisztratív hátteret igényel.
„A VÁFISZ tagjai a bankszektor mellett fontos kiegészítő tevékenységet látnak el, amit az tesz lehetővé, hogy más költségstruktúrában, kisebb ügyletméretek mellett is egyedi kiszolgálást nyújtva, egyúttal tanácsadóként is képesek támogatni a KKV-k forrásbevonását” – mondja Gyöngyösi László, a szervezet elnökségi tagja.
A VÁFISZ tagjainak tulajdonosai személyesen is részt vesznek az üzletmenet alakításában, s a kis-és mikro vállalkozásokat jól kialakult, célzott, igen költséghatékony értékesítési- és marketing tevékenységgel érik el magas reklámköltségek nélkül. Nem tartanak fenn fiókhálózatot több ezer alkalmazottal, tanácsadóik országszerte a vállalkozások székhelyén szolgálják ki a KKV ügyfeleket.
Nő a kombinált termékek aránya
„Az EU-s pénzügyi termékprogramok sikere a következő időszakban is jelentős részben azon múlik, mennyire lesz olajozott a források elosztása, szakszerű pénzügyi közvetítése. Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy az EU-s pénzek kezelése ne országimázs- és lebonyolítási veszélyforrás legyen, hanem a gazdasági növekedést támogató szilárd alapinfrastruktúra”- véli Gyöngyösi László.
A VÁFISZ jónak tartja, hogy a kombinált programok nagy hangsúlyt fognak kapni, hiszen már látható, hogy 10 kombinált alprogram is be van ütemezve a 8-as GINOP prioritáson belül, ahol a visszatérítendő támogatások elérhetőek. A szervezet tagvállalatainak tapasztalatai alapján érdemes lenne némileg növelni a támogatások összegét, a Kombinált Mikrohitelt 50 + 25 millió forintra, az Új Széchenyi Hitelprogram projektjeinek ügyletméretét pedig akár 100 millió forintra.
Nagy a kiszolgáltatottság
A VÁFISZ kiemelt szerepet szán a fair banking hazai terjesztésnek is, amelyről a kormány tavaly év végén hozott törvényt, és amely egyelőre a lakossági fogyasztók védelmét erősíti többek között a hitelintézetek egyoldalú szerződésmódosításának szigorításával. A szervezet úgy látja, hogy az egy-kétszemélyes mikro vállalkozások körében is fontos tényező a fair banking, mert ezen cégek kiszolgáltatottsága és viselkedése az információ és a pénzügyi szakemberek hiánya miatt majdnem olyan erős, mint a lakossági fogyasztóké.
