A monetáris tanács az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 2,1 százalékos szintjén keddi ülésén.
Külső tényezők miatt jöhet kamatcsökkentés
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint az európai üzleti bizalomban látható megrendülés a magyar feldolgozóipar jövőképére is negatívan hat, ami arra késztetheti a jegybankot, hogy további kamatcsökkentéssel serkentse a hazai gazdasági aktivitást.
A szakértő figyelmeztetőnek tartja az előtérbe került európai deflációs félelmeket is. Emlékeztet, hogy a szeptemberi inflációs adatok szerint az Európai Unió 28 tagországa közül 8-ban mértek negatív árindexet, egyebek mellett Magyarországon is, az eurót használó 18 országban pedig csupán 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves szinten, amire 2009 óta nem volt példa.
A felsorolt tényezők és a folyamatosan csökkenő olajár miatt az Equilor szakértője arra számít, hogy decemberben az MNB lefelé módosítja inflációs prognózisát és út nyílhat a további monetáris lazítás felé 2015 elején. Kuti Ákos arra is felhívja a figyelmet, hogy az október eleji lengyel kamatcsökkentés óta ismét a magyar kamat lett a legmagasabb a régióban, és ez a tény tovább növelheti a jegybank mozgásterét a későbbiekben.
Alacsonyabb lehet az infláció
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint az elmúlt időszakban beérkezett makrogazdasági adatok és piaci folyamatok a gyengébb gazdasági növekedés és az alacsonyabb inflációs pálya irányába mutatnak, ami felveti az esélyét annak, hogy esetleg az MNB is újra kamatcsökkentésbe kezd.
Globális szinten is az látszik, hogy a jegybanki döntésekkel kapcsolatos várakozások változnak: a szigorítás esetében az időpont kitolódik, ahol pedig az élénkítés van napirenden, ott egyre agresszívabbá válnak a várakozások. A közvetlen régiónkban is ezt tapasztaljuk, hisz a román és lengyel jegybank esetében a piac egyre lejjebb várja a kamatvágások végpontját – fejtette ki a szakértő, aki azonban az év végéig nem számít újabb kamatvágásra az MNB-től.
Fontos a stabilitás
Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet vezető gazdasági elemzője viszont úgy véli, hogy a magyar gazdaságot továbbra is alacsony inflációs környezet jellemzi, amely a kamattartási ciklus folytatását támogatja. Az elemző kifejti, hogy az átalakulóban lévő jegybanki szerepkörnek köszönhetően a gazdaság növekedési pályára való átállítása fokozottabb szerepet kap a jelenlegi geopolitikai folyamatok mellett Európában. A közelmúltban az Európai Központi Bank 1,7 milliárd eurós eszközfedezetű értékpapír vásárlásai, illetve a lengyel jegybank jelentős, 50 bázispontos kamatvágása is ezt támasztják alá.
Jelenleg az Európai Unió, köztük Magyarország fokozott érdeke is a pénzügyi- és gazdasági stabilitás biztosítása. Ebben a jegybankok szerepköre jelentősen felértékelődött, amihez szükségszerű az eszköztáruk bővítése, amit a mértékadó központi bankok, illetve velük összhangban a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatán is láthatunk – olvasható a Nézőpont Intézet kommentárjában.
2015-ben mi jön?
Barczel Vivien, az Erste Bank elemzője arra számít, hogy hosszú távon fennmaradhat a 2,1 százalékos kamatszint, várakozása szerint csak 2015 után jöhet szigorítás a monetáris politika részéről. Ha a külföldi környezetet nézzük, nyomás az Egyesült Államok felől érkezhet, ahol feltehetően a jövő év közepén emelhetik az alapkamatot. Azonban az Európai Központi Bank gazdaságélénkítő programjai, illetve a vártnál is alacsonyabb irányadó kamata fenntarthatja azt a környezetet, amiben az MNB is lazán tarthatja a monetáris kondíciókat – írta elemzésében.
Hozzátette, hogy a szeptemberi rekordmélységű, mínusz 0,5 százalékos infláció után az év utolsó néhány hónapjában sem várható jelentősebb emelkedés, egyedül decemberben nőhet 1 százalékra az fogyasztói árszínvonal. Jövőre azonban nagyobb mértékű áremelkedést várnak az Erste elemzői, így éves átlagban elérhető a 3 százalékos inflációs cél.
