Két hét múlva folytatódik a kontinentális méretű osztozkodás. Megszavazzák a többi között az Európai Bizottság új elnökét.
Schulz szerint nincs vége a válságnak
Az Európai Parlament régi és egyben új elnöke, a német szociáldemokrata Martin Schulz már hátra dőlhet, hiszen őt újra választották. Személyétől az európai szociáldemokraták azt várják, hogy több beleszóláshoz jutnak az Ókontinens ügyeibe.
Schulz a megválasztása után azt hangoztatta, hogy a gazdasági válságnak valójában még nincsen vége, ő személy szerint a társadalmi ellentétek, az ifjúsági munkanélküliség csökkentését, az uniós tagállamok gazdasági szerepének erősítését sorolta legfontosabb teendők közé.
Martin Schulz 1955 december 20-án született Németországban, Hehlrathban. Könyvkereskedéssel foglalkozott, saját boltot is nyitott Würselenben. Az SPD-be, a Német Szociáldemokrata Pártba tizenkilenc évesen lépett be, harmincegy évesen Észak-Rajna-Vesztfália tartomány polgármesterévé választották. 1994 óta európai parlamenti képviselő, 2004 óta vezeti az Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportját.
Az Európai Parlament elnöke reményét fejezte ki, hogy két hét múlva a személyében bízó politikusok biztosítják támogatásukról az Európai Bizottság élére Jean-Claude Junckert. A politikus 1954 december 9-én született a luxemburgi Redingenben. A Keresztény Szocialista Néppártnak a tagja. Junker mögött hosszú politikai múlt áll, hazájában pénzügyminiszter és miniszterelnök volt. 2005-2013 között az Euro-csoport vezetőjeként tevékenykedett.
Kevesebb taggal működik az Európai parlament
A mostani Európai Parlament a közvetlen választások bevezetése óta nyolcadik ízben alakult meg. Jelenleg 751 tagja van. Ez tizenöttel kevesebb a korábbinál, mivel az uniós országok legfeljebb kilencvenhat képviselőt küldhetnek a parlamentbe. Németország három, az Unió további tizenkét országa – közöttük Magyarország – egy-egy mandátumról mondott le.
A fontos tisztségeket is elosztották az Európai Parlamentben. A magyar képviselők megfelelő pozíciókat szereztek. A Fidesz-KDNP huszonkét szakbizottságban huszonegy helyhez jutott. Fontos szakbizottságokban kerültek be az MSZP, a DK, a Jobbik és az Együtt–PM és az LMP képviselői is.
A Fidesz listavezetője úgy nyilatkozott, hogy ők nem támogatják a későbbiekben megválasztásra kerülő Európai Bizottsági elnöki poszt várományosát Jean-Claude Junckert. Nem személyes ok, hanem az európai elképzelésekről alkotott eltérő véleményük, tehát elvi kérdések motiválják a döntésüket.
Kellemes és kínos Magyarországot érintő ügyek
Az európai ügyek szempontjából fontos – Magyarországot érintő – fejlemény, hogy az Európai Parlament egyik alelnökévé választották Pelczné Gáll Ildikót, a Fidesz–KDNP EP-listájának vezetőjét.
Máris van hazánk számára kínos fejlemény is. Az Európai Parlament jogi bizottsága elé utalták Kovács Bélának, a Jobbik EP-képviselőjének a mentelmi ügyét. A magyar hatóságok kérelemmel fordultak az EP jogi bizottságához, a képviselő mentelmi joga felfüggesztését kérvényezték. Mint ismeretes Kovács Bélát itthon kémkedéssel gyanúsítják.
