Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója azt emelte ki, hogy a kisvállalkozások egyre bizakodóbbak, Csányi István, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára pedig az elektronikus közbeszerzési rendszer előnyeiről beszélt.
Kifizetési tempó
Vitályos Eszter ismertette, valamennyi fejlesztési programban meghirdették a 2014-2020-as időszak 9400 milliárd forint keretét 2017 március végéig, ebből 6700 milliárdot már odaítéltek, az a terv, hogy év végére a kötelezettségvállalás szintje a teljes keret 85 százaléka legyen. Vitályos Eszter előadásában megjegyezte, hogy csak stabil államháztartás képes az uniós támogatások kifizetési tempójával lépést tartani.
Hozzátette: az uniós támogatások kifizetései egyre inkább felfutnak, szerinte az intézményrendszer rendelkezik azzal a képességgel, hogy az idei évre meghatározott 2700 milliárd forint kifizetési célt teljesítse. A konferencián Vitályos Eszter kitért arra, a korábbi időszak értékelései azt mutatják, hogy az uniós források felhasználásával Magyarország külső stabilitási többletet nyert.
Az uniós források az ország versenyképességének növekedéséhez elsősorban az állami hatékonyság és a humántőke javulásával, az infrastruktúra fejlesztésével, a kutatás-fejlesztés ösztönzésével tudnak hozzájárulni – tette hozzá.
A közbeszerzési rendszerről
Csányi István, a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára egyebek mellett arról beszélt, hogy az elektronikus közbeszerzési rendszer bevezetése az ajánlattevők közötti versenyt is erősíti majd. Az új rendszernek köszönhetően a világ bármely részéről adhatnak be ajánlatot a hazai közbeszerzésekre az érdeklődők anélkül, hogy ide kellene utazniuk, vagy Magyarországon irodát kellene nyitniuk.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A helyettes államtitkár szerint a kis és közepes vállalkozások helyzetén is javít majd az elektronikus közbeszerzési rendszer, hiszen a webes felület lépésről lépésre segíti a felhasználót az űrlapok kitöltésében, kisebb lesz a hibázási lehetőség.
Tesztelik az elektronikus rendszert
Jelenleg az elektronikus közbeszerzési rendszer tesztelése zajlik, novembertől a vállalatok már regisztrálhatnak, januártól pedig elindul a rendszer alkalmazása – ismertette Csányi István. A szisztéma biztosítja, hogy minden kommunikáció a közbeszerzésekkel kapcsolatban ezen a felületen keresztül történjen, így megszünteti a papír alapú ügyintézést.
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke kiemelte, hogy a kis- és középvállalkozások egyre bizakodóbbak, a KAVOSZ ügyfeleinek következő egy évre vonatkozó várakozásait mutató index jelentősen javult. Kiemelte: a megrendelésükre készült piacfelmérő kutatás szerint a Széchenyi Kártya ügyfelei a korábbinál pozitívabban látják a következő egy évet, 45 százalékuk számít az árbevétel növekedésére, 37 százalékuk profitjuk emelkedésével számol.
Növekedés
Minden ötödik Széchenyi Kártya tulajdonos számol létszámnövekedéssel a következő egy évben. A felmérés szerint a Széchenyi Kártyával rendelkező vállalkozások 32 százaléka tervez fejleszteni és 36 százaléka beruház a következő egy évben, mindkét esetben ez az arány magasabb annál a vállalati mintánál, amely a nem kártyatulajdonosokra is kiterjed – mondta Krisán László.
Romlás
Megjegyezte, ugyanakkor romlik a szabályozási környezetről alkotott véleményt tükröző alindex értéke. A konferencián a vezérigazgató a vállalkozások finanszírozásában jelentős szerepet játszó, állami támogatással működő Széchenyi Kártya konstrukciók előnyeire hívta fel a figyelmet. Hangsúlyozta, hogy a kártya különböző hitelkonstrukcióival a vállalkozások életciklusát, igényeit lehet követni.
A KAVOSZ Zrt. adatai szerint 343 ezer hiteligénylést fogadtak be az indulás óta, 258 ezer hitelügylet jött létre, a hitelösszeg meghaladta az 1841 milliárd forintot – ismertette Krisán László, és emlékeztetett arra, hogy a Széchenyi Kártya konstrukciók felső határa 100 millió forintra emelkedett.
Krisán László elmondta, hogy a magyar kkv-szektor egyik problémája a tőkehiány, ugyanakkor a világgazdaságban tőkeverseny is van, ezért szükséges megtalálni a magyar vállalkozások tömegszerű feltőkésítésének módszerét.
