Érvényes a szavazás
Az ANP holland hírügynökség 99 százalékos feldolgozottság után azt jelentette, hogy a szavazók 61,1 százaléka elutasította a megállapodást, míg 38,9 százalékuk támogatta. A szavazásra jogosultak 32,2 százaléka járult az urnák elé, így érvényesnek számít a társulási szerződésről szóló referendum. A népszavazás csak akkor érvényes, ha a választók több mint 30 százaléka részt vesz rajta. A hivatalos végeredményt jövő kedden hozza nyilvánosságra a választási bizottság.
A népszavazás nyomán a megállapodás ratifikálását újra kell tárgyalnia a törvényhozásnak, jóllehet az eredménynek a döntéshozókra nézve kötelező hatálya nincs. Mark Rutte holland miniszterelnök szerda este kijelentette, kormánya nem hagyja figyelmen kívül, ha érvényes referendumon győznek a nem szavazatok. Elmondta, ebben az esetben felülvizsgálnák az egyezmény ratifikálásáról szóló döntést.
Van, aki örül
Geert Wilders, a Szabadságpárt populista vezetője ugyanakkor üdvözölte eredményt.
„Úgy tűnik, hogy a hollandok nemet mondtak az európai elitre és az Ukrajnával kötött szerződésre, ez az EU végének kezdete” – mondta.
Három holland euroszkeptikus szervezetnek sikerült elérnie – több mint 400 ezer támogató aláírás megszerzésével -, hogy referendumot írjanak ki a kérdésről. Még ha a népszavazás nem kötelező érvényű is, szakértők szerint valószínűleg mérvadónak tekintik majd egy olyan országban, ahol az euroszkeptikusok állnak a népszerűségi listák élén. Hollandiában 2017-ben lesznek parlamenti választások.
Ezért küzdöttek?
Elemzők szerint a referendum semmiképpen nem vonhatja maga után a társulási szerződés felbontását, a legrosszabb esetben a holland kormány végrehajtási mentességet (opt out) kérne a megállapodás alól. A társulási megállapodás ellenzőinek győzelme azonban komoly politikai kihívást jelent az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia számára.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Bár az EU és Ukrajna között 2014-ben létrejött társulási szerződés részének számító szabadkereskedelmi megállapodás január 1-jén ideiglenesen életbe lépett, az egyezményt ratifikálnia kell az Európai Unió mind a huszonnyolc tagállamának. A társulási megállapodásnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok mellett a politikai párbeszéd erősítése is a célja.
Viktor Janukovics volt ukrán elnök 2013-ban nem volt hajlandó aláírni a megállapodást, és ez váltotta ki a forradalmat a kijevi Majdan téren, valamint Janukovics bukását is.
Megérkezett az ukrán reakció
Porosenko hangsúlyozta, hogy mivel a referendum nem kötelező érvényű volt, eredménye „stratégiailag nem jelent akadályt Ukrajna Európába vezető útján”. Köszönetet mondott egyben azoknak a hollandoknak, akik támogatták az EU-ukrán társulási megállapodást, és azoknak is, akik a kampányban népszerűsítették Ukrajnát.
Az elnökkel együtt Tokióban tartózkodó Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter újságírók előtt szintén azt emelte ki, hogy a népszavazás eredménye nincs hatással a társulási egyezmény gyakorlati alkalmazására, így a szabadkereskedelemre, illetve az ágazati együttműködésre vonatkozó részeinek megvalósítása „nyugodtan halad előre”. Hozzátette, hogy Kijev változatlanul folytatja együttműködését az illetékes brüsszeli szervekkel.
A miniszter szavai szerint a népszavazás eredményéből erősen kiérződött a hollandok Európához való viszonya, valamint mutatja, hogy az euroszkeptikusok táborát sikeresen mozgósították.
„Mindazonáltal az ukrán fél egy kicsit jobb eredményre számított. Mi mindig bízunk a győzelemben és küzdenünk kell érte, ezért Ukrajna nem áll le, hanem továbbhalad az európai integráció útján” – szögezte le Klimkin.
