Választói azt várják tőle, hogy véget vet az országban dúló terroristák dúlásának, s kivezeti a szegénységgel küzdő országot a gazdasági válságból.
Kivonulnak az olajmultik Nigériából
Ez nem lesz egyszerű feladat. A terror, a zavargások s nem kevésbé a zuhanó olajár alaposan megtépázta a nigériai gazdaságot. Különösen ez utóbbi ejtett mély sebeket, lévén Nigéria az afrikai kontinens legnagyobb kőolaj-exportőre. Megfigyelők szerint még a korábbiakhoz képest is erősebben virágzik a korrupció az országban, az állam kasszái kiürültek.
Nem jó jel az sem, hogy immár az afrikai államban befektető nagy konszernek is megkezdték a kivonulást az országból. A brit-holland multinacionális vállalat, a Shell után a francia Total konszern is bejelentette a kivonulását. A cég eladta tíz százalékos részesedését egy kitermelési projektben a nigériai Aiteo vállalatnak. Ez immár a harmadik kitermelési engedély, amit a Total a közelmúltban értékesített. Összesen több mint egymilliárd dollárt kasszírozott a Total az eladásokkal.
A Nigériában jelenlévő konkurens vállalat, a Shell a Total lépésétől teljesen függetlenül, még tavaly bejelentette, hogy kivonul az afrikai államból. A brit-holland érdekeltség esetében is a helyi vállalat az Aiteo volt a vásárló. Hírek szerint 1,7 milliárd dollárt fizetett a cég a Shell nigériai érdekeltségeiért.
A nyugat-afrikai országban minden a kőolajra épül
Nigériában naponta 2,2 millió hordó kőolajat termelnek ki, ilyen nagy teljesítményre egyetlen afrikai állam sem képes. Az emelkedő kőolajárakból azonban évtizedeken át elsősorban a nyugati cégek profitáltak. A multik sok kritikát is kaptak az utóbbi időszakban, s gyakran a környezet károsítsa miatt kerültek az érdeklődés középpontjába. Mint például 2008-ban, amikor is a Niger-deltában okoztak súlyos szennyezést. Figyelemreméltó, hogy a Shell nemrég hajlandónak mutatkozott arra, hogy hetvenmillió dollárt fizessen ki a megkárosított több mint tizenötezer halásznak és parasztnak. Félő, hogy a nemzetközi cégek kivonulása után a termelést megkaparintó helyi vállalatok még ennyire sem törődnek majd a környezet megóvásával.
Kérdés az is, hogy a mostani alacsony árak közepette, mi lesz a nigériai energetikai befektetésekkel. Ha a multiknak sem érte meg, akkor hogyan lehet nyereséges a kitermelés helyi érdekeltségek számára, beleértve a folyamatban lévő kutatásokat, fúrásokat? Hogyan fejlődhet gazdaságilag az ország, miközben Nigéria északi vidékein a Boko Haram terroristái gyilkolják a lakosságot? Többnyire ezeket a kérdéseket teszik fel a nemzetközi elemzők és közgazdászok.
Buharinak meg kell küzdenie a korrupcióval is
És maga az elnökválasztást megnyert nigériai vezető, Muhammadu Buhari, akit várhatóan május 29-én iktatnak be hivatalába. Buhari tapasztalt politikus, többször is indult a választásokon. Azt is tudja, hogy nem csupán az alacsony árak miatt vergődő olajtermelés, és a nyugtalanságot szító terrorszervezetekkel kell megbirkóznia. Hanem a politikai hatalmat át és átszövő korrupcióval, politikusokkal, akik az ország fejlődéséhez szükséges reformokat immár évtizedek óta megtorpedózzák.
Mindazonáltal látják esélyét politikai és gazdasági megfigyelők annak, hogy Nigéria régi-új vezetőjének sikerül konszolidálnia a helyzetet. Az egyik ilyen tényező, hogy Muhammadu Buhari demokratikus választásokon nyerte el a hatalmat, ami először fordul elő 1999 óta. A hatalomváltásra olyan időszakban került sor, amikor a kőolajnak sem igen van útja lefelé, s egy emelkedő pálya levegőhöz juttathatná a nigériai gazdaságot.
A PWC szerint 2050-ben az első tízben lesz az afrikai állam
A hosszú távú előrejelzésekben néha meglepőkkel is találkozhatunk. A többi között azzal, hogy Afrika legnépesebb országa 2050-ben már a világ legnagyobb tíz gazdasága közé emelkedik. Ez persze a gazdaság volumenére értendő. Legalábbis ezt állítja a PricewaterhouseCoopers nemrég nyilvánosságra hozott prognózisában.
Nigériának, OPEC államként, a fejlődése nyilvánvalóan a kőolajra épül. De jelentős bányászat is folyik az országban. Az ország hegyvidéki fennsíkján jellemzően ónércet, vanádiumot, titánt, kolumbitot bányásznak. Ez utóbbi itt fordul elő a Földön nagy mennyiségben. Ezt az ércet az Amerikai Egyesült Államok vásárolja fel az űrkutatásaihoz, hiszen a kolumbitból nióbiumot állítanak elő, amely különleges hővezető anyag. A nióbiumot különleges acélok készítésére és szupravezetőként használják. A speciális acélokat pedig egyenirányítók, rakéták és turbinák készítésére alkalmazzák.
