A magyar gazdaság az idén egyértelműen elhagyta a recesszióközeli zónát. Az év első felében gyorsuló növekedést ért el, a másodikban azonban lassult a tempó. Az első negyedévben 3,7, a másodikban 3,9, majd a harmadikban 3,2 százalékos volt a növekedés üteme.
Az idén még 3 százalék fölött lehet a növekedés
A lassulás elsősorban azzal magyarázható, hogy a legfőbb ágazatokban, az építőiparban, feldolgozóiparban lassult a növekedés, valamint a beruházások nagyon alacsony bázisról való növekedése is visszafogottabbá vált a szakember szerint. A harmadik negyedéves lassulásban fontos szerepe volt az Audi-gyár leállásának, ugyanakkor a mezőgazdaság kiugróan szerepelt. A negyedik negyedéves adatra még várni kell, feltehetően ebben az időszakban tovább lassult a növekedés.
Összességében 2-2,5 százalékos bővülés várható, és így éves szinten valamivel 3 százalék feletti lehet a GDP-növekedés. A jövő év számos bizonytalanságot tartogat, egyfelől a legfőbb exportpiacnak számító eurózóna gyengélkedése korlátokat szab a növekedésnek, további kockázatot jelent a december közepén kirobbant orosz válság esetleges eszkalálódása. Ugyanakkor a belső fogyasztás növekedés javíthatja a gazdaság élénkülését. A bizonytalan tényezők miatt nehéz pontos prognózist adni 2015-re, de a jelenlegi kilátások szerint 2,2 százalék körüli növekedéssel lehet számolni, az ide 3,3 százalék után.
Mi jön az idei változatos év után a forintpiacon?
Változatos éve volt a forintnak. Az év elején néhány napig még 300 alatti euróárfolyamokra is volt példa, később azonban e szint felett stabilizálódott az árfolyam lényegében a 305-315 forintos sávban mozgott, a december elején kirobbant orosz válság eredményeként a 315 forint körüli szinteken megfordult az árfolyam – foglalta össze az idei folyamatokat Németh Dávid.
Az orosz rubel drasztikus gyengülése negatívan hatott a forint és a zloty árfolyamára, ennek eredményeként 315 forint fölé került az euró. Aggasztóbb volt a forint dollárral szembeni gyengülése, az amerikai deviza jegyzése ugyanis az orosz válság miatt 255 forintra nőtt, amire több mint tíz éve nem volt példa.
2015 első felét még 310-320 forint között töltheti az euró
A december végi jelentősnek mondható forintgyengülésben szerepet játszott az is, hogy Magyarország a bóvli befektetési kategóriában van, ezért sérülékenyebb a magyar deviza a régiós társaihoz képest. Egyelőre nem látni, hogy az orosz válság, és az feltörekvő piacokon kialakult eladási hullám mennyire lesz tartós, egy-egy bejelentés könnyen eltolhatja az árfolyamokat, annál is inkább, mert az év végi piaci környezetben eleve a szokásosnál alacsonyabb a forgalom, így könnyebb megmozgatni az árfolyamokat.
Az orosz válság miatti bizonytalanság következtében egyelőre korai pontosabb előrejelzést adni a forintárfolyamra. A K&H várakozásai szerint a jövő év első felében 310-320 közötti árfolyamra van kilátás, az év vége felé pedig 305-310 forint környékén lehet a kurzus. Ugyanakkor az árfolyamprognózist felülírhatja a nemzetközi környezet változása. Pozitív hatást gyakorolhat a forint árfolyamára, ha a nemzetközi hitelminősítők a jövő év végén felminősítik Magyarországot.
Infláció: lefelé mutató kockázatok
Az infláció rendhagyóan alakult 2014-ben, elsősorban az egyszeri (rezsicsökkentés) és bázishatások következtében lényegében nem volt infláció Magyarországon, sőt, szeptemberben, októberben és novemberben rendre negatív inflációt mért a KSH. Ez elsősorban az üzemanyagárak jelentős csökkenésének volt köszönhető, de a tartós fogyasztási cikkek és a ruházati termékek ára is csökkent.
Az őszi negatív infláció értékek miatt elképzelhető, hogy az éves átlagos infláció 2014-ben mínusz 0,2 százalékos lehet, jövőre pedig várhatóan az 1 százalékos szint alatt marad, a, jövő év decemberében pedig – 2014 decemberéhez képest – 2,5 százalékos lehet a pénzromlás üteme. A jelenlegi kilátások alapján lefelé mutató kockázatok láthatóak, ilyen például az olaj- és energiaárak csökkenése, valamint az alacsony nemzetközi inflációs környezet.
Kényelmes helyzetben van a jegybank
A nagyon alacsony infláció miatt a magyar jegybank kényelmes helyzetben van: tartósan laza monetáris politikát alkalmazhat, azaz az alapkamat a mostani 2,1 százalékos alacsony szinten maradhat. Többek között az orosz válság, valamint a jövő évi bizonytalanságok miatt egyelőre a kamat alakulása kérdéses.
Az alapszcenárió szerint a jövő év derekán az amerikai Fed megemelheti a kamatszintet, ennek hatására pedig elképzelhető, hogy a magyar jegybankárok a jövő év végén emelik a kamatot. Ugyanakkor, ha az inflációs környezet tartósan enyhe marad, és a nemzetközi környezet is kedvezően alakul, akkor még kamatcsökkentés is elképzelhető 2015-ben.
Gyenge Európa fékezi az ipart
2014-ben a járműgyártás határozta meg az ipar teljesítményét. Az év első felében látványos növekedést produkált a szektor, majd augusztusban megtört a lendület, ami elsősorban az Audi-gyár nyári leállásával, valamint a Suzuki-gyár modellváltásával magyarázható. Augusztus után sem talált magára a magyar ipar, októberben ráadásul éves szinten visszaesést könyvelhetett el.
Az ipari lassuló növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy a legfőbb exportpiacnak számító eurózóna gyengélkedik. A következő évben 5 százalék körüli növekedés várható az iparban, az idei 7,5 százalék körüli bővülés után – jelezte az elemző.
Lassíthat az építőipar
Az iparhoz hasonlóan szerepelt az építőipar is, amely fokozatosan lassuló növekedést produkált az idén. Ráadásul az építőipar felemásan teljesített, mivel a bővülést a közműfejlesztések, út- és vasútépítések húzták; az épületek, ezen belül is a lakások építése nem járult hozzá a szektor bővüléséhez.
Az is látszik az őszi adatokból, hogy az említett út- és vasútépítések volumene visszafogottabb a korábbinál, így jövőre az idén várható 16 százalék körüli bővülés után 5-10 százalék közötti fejlődésre lehet számítani. A lakásépítések területén lehet némi élénkülés, de majd csak a devizahitelek forintosítása után lehet majd tisztán látni ezen téren – emelte ki a szakember.
Tovább bővülhet a fogyasztás
A beruházások alakulásán is látszik a gazdasági lassulás: az első negyedévben 22,6, a másodikban 21,2, a harmadikban 16,3 százalékos volt a növekedés. Az egyre csökkenő beruházási kedv a versenyszféra aktivitásának lanyhulásával magyarázható. Az idén éves átlagban 15-20 százalékkal emelkedhet a beruházások volumene, 2015-ben pedig inkább egyszámjegyű növekedésre van kilátás a jelenlegi gazdasági fundamentumok alapján.
A kiskereskedelmi szektor annyiban kivétel a többi ágazathoz képest, hogy stabil növekedést produkált hónapról hónapra. Ez részben annak köszönhető, hogy a lakosság pénzügyi mozgástere nőtt az idén. Ezt jelzi, hogy a nem élelmiszerek körében beindultak a korábban elhalasztott lakossági vásárlások. A kiskereskedelmi forgalom növekedésében, főleg a második félévben fontos szerepe volt annak, hogy az üzemanyagok ára jelentősen mérséklődött. A szektor forgalma Németh Dávid szerint ebben az évben 5, jövőre pedig hasonló szintű lehet a növekedés.
