Még nincs helyszín
A hitelezők – az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – képviselői közölték, hogy addig nem kezdődhetnek el a hivatalos tárgyalások, amíg a megfelelő helyszínt meg nem találják a görög fővárosban. A görög pénzügyminisztérium a héten többször is jelezte, hogy péntektől egyeztetnek a nemzetközi hitelezők szakértői Athénban a görög kormány képviselőivel a csaknem 86 milliárd euró összegű segélycsomagról.
A hitelezők viszont ragaszkodnak a megfelelő helyszín biztosításához arra hivatkozva, hogy egyfelől kényes kérdések kerülnek terítékre, másfelől a görögök nagy része ellenszenvvel tekint rájuk a két korábbi megszorító csomag után. Az EB egyik tisztviselője részletek említése nélkül közölte, hogy „a biztonsággal kapcsolatos logisztikai problémák merültek fel”, de már több megoldási javaslatot kidolgoztak.
Ez volt a terv
A hitelezők főtárgyalói, illetve szakértői az eredeti tervek szerint pénteken érkeztek volna Athénba, miután a tárgyalások megkezdése elől az utolsó akadály is elhárult a görög parlamentben szerda éjszaka elfogadott második törvénycsomaggal. Olga Gerovaszili görög kormányszóvivő közlése szerint legkorábban szombatra várhatóak a küldöttségek.
A görög pénzügyminisztérium augusztus 20-ra le akarja zárni a tárgyalásokat, amikor több mint 3,3 milliárd eurót kell visszafizetni az EKB-nak. A hitelezők ennél korábbi időpontot, augusztus 12-13-át emlegettek, mint a megállapodás megkötésének céldátumát.
Hamar kell a pénz
Christian Noyer a Le Monde című francia napilap internetes oldalán pénteken megjelent nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a szektor stabilizálásának érdekében kívánatos lenne augusztus közepén, még az Európai Központi Bank (EKB) őszre tervezett stressztesztje előtt emelni a bankok jegyzett tőkéjét.
Noyer, aki a francia központi bank elnökeként egyben az EKB kormányzótanácsának is tagja, kijelentette, hogy ellenzi azt a javaslatot, miszerint a ciprusi példához hasonlóan vonják be a bankok nagyobb ügyfeleit is a feltőkésítési műveletbe. Álláspontját azzal indokolta, hogy Görögország esetében ezek a nagyobb ügyfelek a kis- és közepes vállalkozások körébe tartoznak.
„Álláspontomat széles körben osztják a kormányzótanácsban” – mondta a francia jegybankár, hangsúlyozva, rendkívül fontos a gazdaság stabilizálása és a bizalom helyreállítása annak érdekében, hogy a 2010 óta kivont 90 milliárd euró nagy részét visszavigyék a görög bankokba.
Milliárdok jutnak a bankoknak
Az új, immár harmadik pénzügyi mentőcsomagról július 13-án kötött megállapodás alapján nagyjából 25 milliárd eurót szánnak a bankok feltőkésítésére.
Három hét zárva tartás után a görög bankok hétfőn nyitották meg újra kapuikat, de a tőkekorlátozások érvényben maradtak. Evklídisz Cakalotosz görög pénzügyminiszter szerdán azt mondta, hogy a bankokat legkésőbb az év végéig fel kell tőkésíteni.
