A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) állandó magyar képviseletének vezetője a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb, éves prognózisára reagált.
Alacsonyak az árak
A Világ energia kilátások 2015 című tanulmány szerint az egyik kihívást a fosszilis energiák nagyon alacsony ára jelenti. Az elmúlt évben az olajárak a mélybe zuhantak, jelenleg hordónként 50 dollár körül stagnálnak. Az alacsony olajár jó lehetőséget ad a világszinten évi 480 milliárd dollárt elérő fosszilis támogatások kivezetésére, amire India és Indonézia már tett is lépéseket az elmúlt évben.
Az olaj- és gázárak ugyanakkor tartósan alacsonyan maradhatnak, s ennek többféle hatása is lehet. Az alacsony ár nem ösztönöz a technológiai váltásra, a megújuló energiákba való befektetések ellen hat, egyben alááshatja az energiahatékonyság iránti kormányzati törekvéseket.
Cséfalvay Zoltán szerint mindennek a geopolitikai hatásai is jelentősek lehetnek az olajexportőr országokban, visszafoghatja fejlődésüket.
Nagy ereje van a palagáznak
A nagykövet a kiadvány megállapításaiból arra is felhívta a figyelmet, hogy a palagáz és -olaj kitermelésének árképző hatásai is vannak, ugyanis ezekből annyit tudnak kitermelni, amennyire épp szükség van, s ezáltal a kitermelők az árat alakíthatják.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ennek a következményei a nagykövet szerint még nehezen láthatók, de az világos, hogy a technológiának köszönhetően a palagáznak a globális energiapiacon árszabályozó hatásai vannak, s ez is módosíthatja az energiaellátás játékszabályait.
Figyelni kell Indiára
Az IEA azt is hangsúlyozta, hogy az OECD országok, és így az Európai Unió energiaigénye az energiahatékonyság növekedésével csökken, ezt viszont ellensúlyozza, sőt jóval meghaladja Délkelet-Ázsia, Közel-Kelet és Afrika energiaigény-növekedése. Kína energiafelhasználása továbbra is nő, azonban India népessége a 2020-as évek közepére már meghaladja Kínáét, ahogy 2040-ig az előre jelzett energiaigény-növekedése is.
Cséfalvay Zoltán szerint egyértelmű, hogy a jövőben India lesz az egyik fő energiafogyasztó, amely egyrészt a gazdaságának erős növekedésével, másrészt a demográfiai adatokkal magyarázható.
Globális felmelegedés
A globális üvegházhatású gázok kibocsátásának kétharmadát adó energiaszektor átalakítása és az éghajlatváltozás mérséklése érdekében november 30-án kezdődő párizsi ENSZ-klímacsúcs célja, hogy megállapodás szülessen az átlaghőmérséklet-növekedés 2 Celsius fok alatt tartásáról.
Az IEA elemzése alapján az október közepéig beérkezett nemzeti klímavállalások 2100-ra 2,7 fok átlaghőmérséklet-növekedést jeleznek előre. Ez ugyan nagy előrelépés a 4 fokhoz képest, amellyel a politika közbeavatkozása nélkül kellene számolni, ugyanakkor a kiadvány szerint további vállalások szükségesek az energiahatékonyság további fokozása, a legszennyezőbb szénerőművek használatának és a fosszilis üzemanyagok támogatásának kivezetése, a tiszta – köztük nukleáris – energiatechnológiákba való beruházás elősegítése, az olaj- és gázipar metánkibocsátásának visszaszorítása terén.
Mindezek miatt az IEA szerint az alacsony fosszilis üzemanyagárak mellett főként a fejlődő országokban jelentkező energiaigény-növekedésre és az éghajlatváltozás kihívásaira egyszerre kell megoldást találni.
