A referendumot még az elmúlt esztendőben határozták el a skótok, bőven volt tehát idő a döntés átgondolására. Mint az Egyesült Királyságban megszokott mindkét oldal hevesen kampányolt – pro és kontra – az igaza mellett. Kinek is lesz igaza, azt majd a jövő dönti el. Mindenesetre David Cameron, az Egyesült Királyság miniszterelnöke egyértelmesítette: Skócia természetesen eredményes független ország is lehet, egyet azonban tudni kell, a döntés mindörökre szól.
Az elszakadás alapvetően kihat a gazdaságra
A sok közvélemény kutatás között megjelent egy speciális vizsgálódás is. A Times Higher Education Magazine több mint ezer kutatót és felsőfokú intézmény munkatársát kérdezte meg arról, hogyan döntenek majd a népszavazáson. Közülük 54,8 százalék úgy gondolta, számára előnyösebb a mostani állapot, csak 41,2 százalék szavazott volna az elszakadásra. A tudományos kutatók ötvenöt százaléka gondolta úgy, hogy a skót oktatási rendszer számára előnyösebb az Egyesült Királyság, 30,2 százalék vélekedett másként a dologról. A maradék szűk tizenöt százaléknak nem volt véleménye a dologról, de mégis azt gondolta, hogy az elszakadás nagy hatással lesz a skót oktatási rendszerre.
A tudományos élet szereplőinek bizonytalanságát jól mutatta az aberdeeni egyetem egyik professzorának nyilatkozata. Ő azt mondta: kevéssel a legfontosabb döntés előtt fogalmunk sincsen arról, hogy egy elszakadás esetén egyáltalán, hogyan finaszírozzuk majd az egyetemüket. Szerinte ez a rizikó vállalhatatlan.
Abban is egyetért mindenki, hogy Skócia függetlenné válása alapvető kihatással lesz az ország gazdaságára. Mindenekelőtt a fizetőeszközre, a fontra. E pénz mögött eleddig ott állt az Egyesült Királyság pénzügyi ereje. Az, hogy fizetőeszköz marad-e a font Skóciában megint csak egy kérdés, amelynek csupán a felvetése is túlmutat a határokon.
Pézügyi bizonytalanság jöhet a piacokon
Megfigyelők szerint egy esetleges font leértékelés következtében pénzügyi bizonytalanság, akár pánik törhet ki a piacokon. A bankok ügyfelei nyilván biztonságba kívánják helyezni a pénzüket, az esetleg értéktelenedő részvényektől egy pánik esetén tömegesen akarhatnak szabadulni a befektetők. Piaci szakértők szerint ez is benne van a pakliban.
Egy független skót gazdaságban működő kormánynak strukturális gondokkal is meg kell küzdenie. Itt legalább két alapfontosságú szektorról van szó. Az egyik az olajipari, a másik a pénzügyi. Az olajipar a skót gazdasági teljesítmény tizenhárom százalékát adja, az olajár mozgása eddig is jelentős hatással volt a gazdaságra. Az olajipar pedig 1999 óta lefelé mozgó pályán van. A skót állam egyes nyilatkozatok szerint új lelőhelyek megtalálásában reménykedik, hosszú távon azonban egyértelmű: erre nem lehet fellendülést alapozni. Szakértők szerint harminc év múlva az Északi tengeri források kimerülnek. Egy előrelátó kormánynak már az olaj utáni időkön kell gondolkoznia.
A másik problematikus ágazat a hatalmasra duzzadt pénzügyi szektor. A skót bankok pénzügyi eszközei az ország gazdasági teljesítményének sokszorosát teszik ki. A pénzügyi szakértők szerint egy megfelelő teljesítményre képes központi bank nélkül, nehezen lehet krízisek nélkül fenntartani a bankszektort. Elég csak egy közepes nagyságú bank bedőlése, amelynek a következménye akár államcsődhöz is vezethet.
Öt bank jelentte be, hogy adott esetben Londonba költözik
Jól látják ezt maguk a bankok is. Öt Skóciában működő bank már be is jelentette, amennyiben Skócia függetlenné válik, azonnal átteszik a székhelyüket Londonba. Ott ugyanis a Bank of England védelmét élvezhetik. Arról nem is beszélve, hogy szerintük túl nagy rizikót nem jelent a ,,költözés”, tekintve, hogy a jelentős ügyfeleik kilencven százalékának székhelye most is Londonban van. Egy ilyen lépés további gondokat okozhat Skóciában, csaknem kétszázezer banki alkalmazott munkája függ ugyanis e szektor szereplőinek döntésétől.
Az olajon és a pénzügyi világon kívül további kérdés, mi lesz az élelmiszerexporttal? A kivitel jelenleg évi 4,7 milliárd fontot tesz ki. Elég, ha csak a whisky gyártásra gondolunk. Sokan úgy fogalmaznak: a skót whisky egy ,,globális bestseller”. Az ország százkilenc szeszfőzdéjében több, mint ötszázmillió litert termelnek belőle. Most sokan kérdezik: mi lesz veled skót whisky?
Kétségtelen, hogy függetlenné válás esetén, a skót vállalatoknak gyorsan újabb piacok után kell nézniük. Az elmúlt évben 47,6 milliárd fontot tett ki a Nagy Britanniába irányuló kivitel. Jóllehet e piac továbbra is nyitva fog állni az exportőrök előtt, kérdés, hogyan változnak majd a feltételek.
A kormány fellendítené az oktatást és turizmust
A kormány abban bízik, akárhogyan is lesz, a gazdaság egyik húzóágazata marad turizmus. Tény, hogy évente tizenötmillió turista érkezik a ,,messzi északra”, két és félmillió közülük a külföldi. Az ország vezetése többször is kinyilvánította, hogy támogatásokkal, jobb reklámokkal kívánja magasabbra srófolni a külföldi turisták számát.
Közismert, hogy a skót egyetemek nagyon jók. Csakúgy mint számos kutatóhely. Az Edinburgh-i Egyetem komputer tanszéke például világszerte óriási vonzerővel rendelkezik. Nem véletlen, hogy ez a város sokat tesz a modern technológiák meghonosításában. Például a megújuló energiák alkalmazásában. Skóciában épül a világ harmadik legnagyobb offshore szélerőmű parkja. Skócia már most a felhasznált árammennyiség huszonkilenc százalékát megújuló energiából nyeri.
A mai népszavazásnak van további, messzire mutató tétje is. Az egyik az, hogyan viszonyulnak Európa más országai egy esetleges elszakadás tényéhez? Milyen muníciót kaphatnak a hasonló törekvések másutt? Az sem mellékes, mennyire tépázódik meg a brit demokrácia mítosza, amelyet a világra nyitott, szabad és magas fokon kulturált társadalom tulajdonságaként könyvelt el a világ?
