A növekedés csak a növénytermelés jelentős emelkedésének – a tavalyi nagyon kedvezőtlen időjárással szemben idén kedvezőbben alakuló természeti feltételeknek – lesz az eredménye. A többi ágazat, s a fogyasztás és a beruházás is nagyjából stagnál. A kormányzati lépések – például az erőszakos rezsicsökkentés, a devizahitelek várható kivezetése – elsősorban a lakosság közérzetének javítására irányulnak, s nemhogy nem javítják, de kifejezetten rontják a növekedés esélyét – áll a GKI elemzésében.
Elmaradunk a régiótól
Magyarországon az első negyedévi GDP-visszaesést a második negyedévben 0,2 százalékos növekedés követte, ez kedvező az EU átlagához viszonyítva, hiszen ott még a második negyedévben is 0,2 százalékos visszaesés volt. Elmarad viszont az 1% körüli lengyel, román és szlovák, s különösen a balti dinamikától.
Csökkenés a szektorok többségében
Az első félévben a mezőgazdaságon kívül szinte csak az építőipar termelése emelkedett. Ugyanakkor az iparban az európai konjunktúra javulásával szerény élénkülés remélhető. (Az ipar belföldi értékesítése 4 százalékkal csökkent, a kivitele viszont 1,4 százalékkal nőtt.) A teljes magyar árukivitel is alig emelkedett – júniusban egyenesen csökkent -, ráadásul Cseh- és Horvátországtól eltekintve messze elmaradt a régióra jellemzőtől. A beruházások a második negyedévben már emelkedtek, de a feldolgozóiparban csökkentek.
A kiskereskedelmi forgalom tavaszi élénkülése egyelőre átmenetinek bizonyult, az év egészében azonban a reálkeresetek közel 1,5%-os emelkedése hatására elérhető lesz a tavalyi szint. A lakosság megtakarítási hajlandósága (kényszere) továbbra is magas, hitelállománya csökkenő.
Foglalkoztatás és munkanélküliség
A foglalkoztatás az első félévben az öt főnél nagyobb cégeknél és a költségvetési szférában összességében 0,2%-kal mérséklődött. Ez az üzleti szektor romló foglalkoztatási képességének a következménye, a közmunkások száma ugyanis emelkedett, az e nélkül számolt költségvetési szektor létszáma pedig stagnált.
Ugyanakkor a KSH lakossági felmérése szerint 1,5%-kal emelkedett a valamiféle munkát végzők aránya. A munkanélküliség a több nyári munkaalkalom mellett a közmunka kiterjesztése valamint a külföldi és szürke munkavállalás terjedése miatt csökken.
Leszorított infláció, változó kamatpolitika?
A GKI 2013 egészére 2,2%-os inflációt vár. A rezsicsökkentés mérsékli, az újabb és újabb adók – telefonadó, közműadó, e-útdíj, tranzakciós illeték, megemelt hatósági dohány-árrés – begyűrűzése pedig növeli az áremelkedés ütemét. A hazai infláció erőltetett leszorításával sikerült elérni az EU átlagát, de fenntarthatatlanul, és rengeteg káros mellékhatással – áll az elemzésben.
A Monetáris Tanács célja az alapkamat csökkentése, a folyamat fenntartása érdekében immár kisebb lépésekkel. A forint erőteljes, 310-320 fölé gyengülése esetén a kamatcsökkentési periódus vélhetően le fog állni, sőt tartósan kedvezőtlen nemzetközi pénzpiaci helyzet esetén kamatemelés is bekövetkezhet. Az államháztartási hiány idén magasabb lesz a 2,7 százalékos célnál, de 3% környékén marad. Az államadósság rátája 2013 végén a GDP 79-80%-a körül lesz, az idei változás előjelét az új devizakötvények kibocsátásának ütemezése, a kincstári tartalék nagysága és a forint év végi árfolyama dönti el – állapítja meg a GKI.
