Az uniós szabályok szerint nem lehet bejegyezni védjegyként olyan formát, amely kizárólag a termék jellegéből vagy műszaki céljából, rendeltetéséből fakad.
A Lego-emberke uniós védjegyoltalom alá helyezését 2000-ben kérte a játékgyártó, de a hasonló megoldást alkalmazó Best Lock ezt megtámadta, mondván: a Lego-emberke alakja a termék jellegéből, rendeltetéséből fakad. Ezzel az uniós szabadalmi hivatal sem értett egyet, de a Best Lock a luxembourgi uniós bíróság elé vitte az ügyet, ahol viszont szintén nem adtak neki igazat.
A bírák elutasították azt az állítást, hogy a Lego-emberke formája a jellegéből fakadna, megjegyzik, hogy a panaszos semmilyen érvet nem hozott fel ennek alátámasztására. A bírák állást foglaltak abban is, hogy a figura alakja műszaki rendeltetéséből, a többi elemmel való összekapcsolhatóságból ered-e, és arra jutottak, hogy ez egyszerűen nem igaz.
„Láthatóan semmilyen műszaki hatás nem kapcsolódik a figurák jellemző elemeinek, a fejnek, a törzsnek, a karnak és a lábnak a formájához, és abból nem is következik, mivel ezen elemek semmi esetre sem teszik lehetővé az egymásba illeszthető építőelemekkel való összeépítést” – zárták le a vitát az uniós igazságszolgáltatás bírái, hozzátéve, hogy a forma célja, hogy a figurának emberi vonásokat kölcsönözzön, ami semmi esetre sem tekinthető „műszaki hatásnak”.
A Lego az egyik legsikeresebb játékgyártó vállalat a világon, tavaly kétszámjegyű növekedést ért el a piacon.
