Szezonális forma
„A befektetők körében óriási érdeklődést váltott ki a 2010-ben bevezetett tartós befektetési számla. Az azóta eltelt közel hét évben a tbsz stabil szerepet játszik a hazai megtakarítási piacon, azzal együtt is, hogy jól láthatón követi a piaci trendeket, tehát a gazdasági környezet hullámzásával összhangban a tbsz iránti kereslet is rugalmasan változik” – tájékoztatott Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
„A tavalyi évtől kezdődően éven belüli szezonalitás is megfigyelhető a számlanyitásoknál. Egyértelműen a január a leggyengébb hónap, míg az utolsó negyedév csúcsidőszaknak számít. 2015-ben a számlák 55 százalékát az utolsó negyedévben nyitották, és a befizetések 82 százaléka egyszeri alkalommal történik” – tette hozzá a szakember.
Lejáró számlák
Fontos tudni, hogy 2016. december 31-én lejárnak az öt évvel ezelőtt nyitott számlák. Aki nem figyel, most sokat veszíthet, mivel a számlák automatikusan megszűnnek, és az ott elhelyezett megtakarítások átkerülnek normál értékpapírszámlára, amelyeket 2017. január 1-jétől 15 százalékos kamatadó terhel.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Mivel a 2011-es tbsz-eknél még nincs lehetőség részkivételre, így aki szeretné bent tartani megtakarítását, annak még idén írásban kell nyilatkoznia a hosszabbításáról.
„A tavalyi, első lejárati évben a 2010-es számlával rendelkező ügyfelek fele az utolsó negyedévben hosszabbíttatta meg lekötését, és ezzel a vagyon 64 százaléka került át új, 2015-ös tbsz-re. Az előttünk álló hetekben is intenzív ügyfélforgalomra számítunk, igaz, a 2011-es számlák meghosszabbítása lényegesen kevesebb ügyfelet érint. Ehhez azonban hozzájönnek az új nyitások is, hiszen a három év után visszatérő, novemberben már 1,1 százalékra gyorsuló infláció még vonzóbbá teheti az adókedvezményt és adójóváírást nyújtó megtakarítási formát” – tájékoztatott a szakember.
