A szóvivő hozzátette, hogy törvényes esetben az történik, hogy a zálogtárgy értékének 70 százalékáig adnak hitelt a szolgáltatók, az ilyen kölcsön teljes hiteldíj-mutató (thm) plafonja évi 40 százalék körül van. A thm-et törvényileg a – jelenleg 1,5 százalékos – jegybanki alapkamat plusz maximum 39 százalékban rögzítették – ismertette.
A jellemzően 30-90 napos futamidő lejárta után az ügyfél visszaváltja a zálogtárgyat, ha nem tud fizetni, lehetőség van türelmi idő kérésére, aminek magasak a költségei – tette hozzá. Az 1-3 napos futamidejű záloghiteleknél gyakran előfordul, hogy az ügyfél nem tud fizetni, és így életbe lép a sokkal magasabb költségekkel járó türelmi idő – mondta. A fogyasztóvédelmi aggályt az jelenti, hogy tudják-e az érintettek, miért kötöttek mindössze 1-3 napos futamidőre szerződést.
Ha megtévesztő módon tájékoztatják az ügyfeleket, vagy a szerződések nagy száma ilyen típusú, felmerül a kérdés, hogy nem a thm-plafon kijátszására jöttek-e létre a szerződések – fejtette ki Binder István. Az MNB szerdán jelentette be, hogy az érintett pénzügyi intézményeknek jelezte a futamidő tartamával kapcsolatos fogyasztóvédelmi elvárásait, a jövőben pedig kiemelt figyelemmel fogja kísérni a piaci szereplők által alkalmazott kézizálogkölcsön konstrukciók alakulását.
