Az idei második negyedévben az államháztartási hiány és az államadósság is növekedett, a külső egyensúly viszont kedvezően alakult, a defláció véget ért.
A nemzetközi trendek hatásai
A kínai gazdasági lassulás és tőzsdei zuhanás főleg közvetett módon – a német exportlehetőségek szűkülésén keresztül – gyakorol negatív hatást a magyar gazdaságra. Ugyanakkor az olaj- és nyersanyag-árak esése kedvező.
A pénzpiaci bizonytalanság gyengíti a forintot, amire az euró dollárhoz viszonyított erősödése egyelőre fékezőleg hatott. Ha azonban a Fed már szeptemberben elkezdené a kamatemelést, az minden bizonnyal az euró és ezzel és a régió más devizáinak – így a forintnak – a gyengülését váltaná ki.
Fordul a kocka?
De ez most már inkább később valószínű. Mivel a Monetáris Tanács elkötelezett az 1,35%-ra csökkentett alapkamat tartása mellett, a következő hónapokban az első félévinél tartósan gyengébb, az elmúlt hetekben tapasztalthoz hasonló, 310-315 forintos árfolyam várható.
A magyar gazdaság 2015 második negyedévében is lényegesen gyorsabban növekedett, mint az EU átlaga, azonban míg ott némi gyorsulás, Magyarországon markáns lassulás tapasztalható. A régióban a lengyel, a cseh, a szlovák és a román gazdaság gyorsulva, 3-4,5%-kal bővült, míg a magyar 3% alá lassult. A következő hónapokban főleg az építőiparban várható markáns fékeződés, miközben a mezőgazdaságban – főleg a várhatóan gyenge kukoricatermés következtében – elkerülhetetlennek látszik a további visszaesés.
Változatlan árszínvonal, több munkavállaló
A magyar gazdaságban az alkalmazottak száma (közmunkások nélkül) 2015 első negyedévében 2,8%-kal, a második negyedévben 2,4%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ami kedvező, bár lassulást jelez. A vásárlóerő növekedése hatására a kiskereskedelmi forgalom dinamikusan emelkedik – bár ebben a fehéredésnek is nagy szerepe van -, a lakosság fogyasztása pedig a tavalyi 1,6% után idén kb. 2,5%-kal bővül.
A magyar árszínvonal 2014 áprilisától idén májusig szinte minden hónapban csökkent, májusban azonban 0,5%-os, júniusban 0,6%-os, majd júliusban ennél kisebb, 0,4%-os áremelkedés következett be az egy évvel korábbihoz képest. Az ismét csökkenő olajárakat is figyelembe véve éves átlagban változatlan árszínvonal várható.
Nyomás nehezedik az államháztartásra
Költségvetési szempontból az adóbevételek kedvező alakulása következtében jól indult 2015, az államháztartás hiánya azonban július végén elérte az egész évre tervezettet. Ebben fontos szerepe van az EU-finanszírozás elapadásának; azokhoz az ügyekhez kapcsolódó kifizetéseket ugyanis, amelyben a kormány vitában áll az Európai Bizottsággal, az EU egyelőre nem utalja át, miközben a kormány a kedvezményezetteknek teljesíti a kifizetéseket.
Emellett a nyár elején törvénybe iktatott többletkiadások, az új – például migrációval összefüggésben – elhatározott ráfordítások, egyes adófajták EU általi felfüggesztése további feszültségeket valószínűsít, nem is említve a nagy ellátó rendszerek többségében érzékelhető minőségromlást.
Még mindig trükközni kell?
A II. negyedév végére a GDP-arányos államadósság jelentősen, az első negyedév végéhez viszonyítva 2 százalékponttal, 2014 végéhez képest 2,7 százalékponttal, 79,6%-ra emelkedett. Ebben a forint gyengülése mellett a Budapest Bank megvásárlása játszotta a fő szerepet. A kormány azonban évközi beavatkozással, a szokásos trükkök alkalmazásával képes lehet az előirányzott hiány megközelítésére, sőt az államadósság szerény csökkentésére is.
Az áruforgalmi többlet idén az I. félévben 1,1 milliárd euróval volt nagyobb az egy évvel korábbinál, s az év egészében 8,5 milliárd eurós, rekord mértékű aktívum várható. A folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma az I. negyedévi 3 milliárd euró után a II. negyedévben az MNB első becslése szerint ugyancsak hasonló nagyságú volt, ami éves szinten a tavalyinál is nagyobb, 9 milliárd euró többletet valószínűsít.
