Jelenleg nincs is aktuálisabb kérdés
A KPMG idén kilencedik alkalommal vizsgálta a vezető vállalatok (G250) jelentéskészítési gyakorlatát fenntarthatósági (CR) szempontból. A tanulmány a legnagyobb árbevételű cégek mellett 45 ország – köztük Magyarország – 100-100 legjelentősebb vállalatának jelentéskészítési gyakorlatát is vizsgálta. Az idei tanulmány eredményei különösen fontosak, hiszen a jelenleg is zajló, párizsi klímacsúcson (COP21-en) egy olyan jogilag kötelező érvényű megállapodásról dönthetnek a résztvevő országok, amely a vállalatok fenntarthatósági szerepvállalását is új alapokra helyezné.
A tanulmány főbb megállapításait bemutató üzleti reggelin hazai vállalatvezetők osztották meg a CR-jelentéskészítéssel kapcsolatos gondolataikat. Az esemény házigazdája Szabó István, a KPMG CR menedzsere volt.
A tanulmány főbb megállapításai:
1. A jelentések 80%-ában találhatóak CO2-kibocsátásra vonatkozó adatok.
2. Az adatok minősége és mélysége olyannyira eltérő, hogy lehetetlen a társaságok teljesítményének objektív megítélése és összehasonlítása.
3. Az információknak szerepelniük kellene a vállalatok pénzügyi vagy CR-jelentéseiben.
4. A globális iránymutatások egységes alkalmazására van szükség.
5. A CR-jelentést készítő vállalatok aránya idén az ázsiai és csendes óceáni régióban nőtt a legtöbbet.
6. Arányuk a feltörekvő gazdaságokban a legmagasabb.
7. Magyarországon a nemzetközi trendekhez hasonlóan egyre több vállalat éves jelentésében találhatóak CR-információk, de ezek minősége és mélysége elmarad a nemzetközi sztenderdek elvárásaitól.
Nincsenek jó és összehasonlítható információk
A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy bár a jelentések 80%-ában szerepelnek CO2-kibocsátásra vonatkozó adatok, azok minősége és mélysége olyannyira eltérő, hogy lehetetlen a vállalatok teljesítményének objektív megítélése és összehasonlítása. Wim Bartels, a KPMG fenntarthatósági jelentéskészítési és tanúsítási szolgáltatások csoportjának globális vezetője, egyben a felmérés koordinátora szerint minden érintett számára meg kellene adni a lehetőséget, hogy jó minőségű és összehasonlítható információkhoz jussanak a vállalatok kibocsátási teljesítményeivel kapcsolatban.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Ideális esetben ezeknek az információknak szerepelniük kellene a vállalatok pénzügyi vagy CR-jelentéseiben, ez viszont távol áll a valóságtól. Ennek kapcsán Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatások csoportjának magyarországi vezetője megjegyezte, hogy a probléma megoldásához egyértelműen szükség van ezen gyakorlatok továbbfejlesztésére és a globális iránymutatások egységes alkalmazására; ha szükséges, ezek hazai jogszabályokba való átültetésére is.
Jelentős eltérések a világban
Az eredmények azt mutatták, hogy a CR-jelentést készítő vállalatok aránya idén az ázsiai és csendes-óceáni régióban nőtt a legtöbbet, és magasabb volt (79%), mint Európában vagy az amerikai kontinensen. Arányuk a feltörekvő gazdaságokban a legmagasabb: Indiában, Indonéziában, Malajziában és Dél-Afrikában.
Magyarország: itt is vannak hiányosságok
A tanulmány szerint nemzetközi összehasonlításban jól szerepeltek a hazai vállalatok. A 100 legnagyobb vállalat közül 84 tesz közzé nemzetközi jelentést, ami leginkább a nagyvállalatok globális jelentéskészítési gyakorlatát tükrözi. Helyi jelentést azonban csupán a vezető vállalatok 32%-a publikál.
A tanulmányból az is kiderül, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan egyre több vállalat éves jelentésében találhatóak CR-információk (64%), de ezek minősége és mélysége még messze elmarad a nemzetközi sztenderdek elvárásaitól.
