Ez lenne a csúcs?
Ahogy az árak áttörték az 50 dollár/hordó szintet, erősödött az értékesítési nyomás mind a WTI, mind a Brent olaj esetében. Egyre több jel mutat arra, hogy a termelők növelik a fedezeti aktivitásukat, és ez növeli annak az esélyét, hogy a magasabb költséggel dolgozó kitermelők stabilizálják, esetleg növeljék a termelésüket.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”81″]
Még korai lenne azt állítani, hogy a múlt héten elért árszint lenne a helyi maximum, mivel még vannak az ár emelkedése irányába ható tényezők, így például a már említett kényszerű termelési kihagyások, amelyek, még ha ideiglenes jelleggel is, de támogatták az árakat.
Keveset tett az Opec
Az Opec június 5-i, 167. ülése magára vont némi figyelmet az elmúlt napokban. A piac azonban semmilyen érdemleges döntést nem vár az üléstől, és általában a szervezetre is kevésbé figyelnek a befektetők, amely az elmúlt hónapokban – néhány verbális intervenciótól eltekintve – csak igen keveset tett az árak helyreállítása érdekében. Az árak növekedése az elmúlt hónapokban főleg a kínálati oldalon keletkező egyéb zavarok miatt következett be.
A legjobb, amit az Opec tehet, hogy nem hagyja, hogy a politika és az érdekkülönbségek ellehetetlenítsenek bármilyen megállapodást. Szaúd-Arábia új olajminisztere valószínűleg azt a keményvonalas álláspontot fogja képviselni, amelyet a kudarcba fulladt dohai ülésen is megismerhettünk. Meglátjuk, mire mennek ezzel, különösen az iráni kérdést illetően. Mindenesetre a szervezet reputációjának helyreállítása különösen fontos lenne, mert ez határozza meg az Opec hatását a piacra.
