Túlnyerte magát az árfolyamgát átszakadásakor a svájci frank. Vajon a kurzus visszacsorgása milyen spekulációkra ad alkalmat?
Miért gyengül a frank?
Gyengül a svájci frank az euróval szemben, de egyelőre nem tudjuk, hogy pontosan mi áll ennek a hátterében – mondta Saághy Pál, az Equilor vezető üzletkötője. Hozzátéve: lehet, hogy csupán piaci hatásról van szó, de az sem kizárt, hogy a svájci jegybank interveniál. Az alpesi országnak ugyanis roppant kényelmetlen lenne, ha a paritás alatt ragadna az EUR/CHF kurzus.
Talán az 1,10 összejöhet
A svájci exportőrök abban reménykednek, hogy ha az 1,20-as szintet el is kell felejteni, talán 1,10 körül stabilizálódhat az euróval szembeni árfolyam. A kormány részéről is megfogalmazódott az ilyen irányú elvárás és a jegybankárok is úgy nyilatkoztak, hogy nem engedik el a frank kezét, s továbbra is jelen lesznek a devizapiacon.
A frank piacán továbbra is két erő feszül egymásnak. Egyfelől, az intervencióra spekulálók, másrészt azok, akik a menedék szerepre spekulálnak. Bár a mínusz 0,75 százalékos betéti ráta egyértelmű üzenet a betétesek elüldözésére, ám az euró-zónában dübörgő pénznyomda tovább ösztönzi a vagyonmentést.
Forint alapon Fibonaccival
Az árfolyamgát utáni időszakról azt mondhatjuk – folytatta, hogy ismét értelmes kockázatkezelést lehet folytatni. És akár a CHF/HUF devizapárral is megjátszhatjuk a frank gyengülését. Igaz, a mostani csúcsszinteken a technikai elemzés nem sok kapaszkodót kínál, hiszen a klasszikus támasz/ellenállás szinteket hiába is keresnénk.
Mégis érdemes a pánik előtti csúcsot a historikus csúccsal (265-372) összehúzni és a Fibonacci szinteket vizsgálni. Annál is inkább, mert a 318,70-es Fibonacci-szintet már többször is tesztelte a kurzus. Ezért érdekes lehet a 306,50 és a 291 is. Arra azonban ügyelni kell, hogy ezek vélhetően nem lesznek erős támasz/ellenállások.
Ki beszél a nyulakról?
Az iskolákban mindig derültséget kelt a Fibonacci-sorozat: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13… Ugye, az első kettő összege a harmadik szám, s így tovább, a sorban előző kettő összege adja a következőt. Az itáliai matematikus, Leonardo Fibonacci 1202-ben a nyulak szaporodását írta le a híres számsorozattal.
A számsor a nyúlcsalád intim életén túl még arról is nevezetes, hogy a szomszédos tagok hányadosa 1,618-hoz konvergál, ami az ókor óta az aranymetszés arányszáma. Ezt egyébként már a gízai nagy piramis arányaiban is felfedezhetjük.
Nos, ennek reciproka 0,618. Amikor Ralph Nelson Elliot a tőzsdei hullámmozgások csúcsainak és völgyeinek arányait vizsgálta, az aranymetszés számait vélte felfedezni. Ez mára annyira beleette magát a tőzsdei köztudatba, hogy az ügyfeleknek manapság már a szemük sem rebben, ha a brókercégük reggeli elemzésében olyanokat olvasnak hogy a 61,8 százalékos Fibonacci-szintnél ellenállás várható…
