Összesen hétezer vendég fog 20 országból megjelenni Brisbane-ben november 15-16-án a G20-csúcson. Ezen országok adják a világ GDP-jének hozzávetőleg 80, illetve a globális kereskedelem több mint 75 százalékát, valamint a Föld népességének kétharmadát – írja a CNBC.
A mostani csúcsnak egyéni, konkrét javaslatokkal kellene végződnie a tagállamok részéről – véli Andrew Kenningham, a Capital Economics vezető közgazdásza. Meglátása szerint bár ez nem újdonság, a fókuszba továbbra is a fiskális és monetáris politikákat övező viták kerülnek majd, melyek számos korábbi találkozón is előkerültek.
Távolodó célok
Februárban a G20 vezetők megfogadták, hogy 2018-ig további 2 százalékponttal növelik a globális GDP-t, ami egyre nagyobb kihívásnak tűnik, tekintettel olyan meghatározó országok, mint Japán, Kína, Németország vagy Oroszország gyengülő növekedési ütemére.
A G20 elnökséget idén betöltő Ausztrália számára a legfontosabb eredmény az volna, ha a tagok egyezségre jutnának a növekedés fellendítésének módszereivel kapcsolatban – mondja Kenningham. Egy ilyen megállapodás olyan területeket foglalna magában, mint az infrastrukturális kiadások, a versenypolitika vagy a munkaerőpiac.
Bár ezen témák többsége nem igényel nemzetközi együttműködést, mégis fontos volna, hogy közös pontok alakuljanak ki a területeken fellépő kihívások globális megoldásában – hangsúlyozza az elemző.
A növekedésen kívül elemzők szerint napirenden lesz még az egyenlőtlenség, a klímaváltozás, a nemzetközi kiskapuk bezárása és Ebola is. Vannak várakozások arra nézve is, hogy a G20 csoport egy alap felállításának tervét jelenti be, amely a jövőbeni járványok elleni küzdelmet segítené.
Terítéken a kereskedelem
Annak az esélye, hogy komoly előretörés születne a kereskedelmi megállapodásokban igencsak kicsi – véli Kenningham. Hozzáteszi azonban, hogy az amerikai félidős választások eredményeképpen a Kongresszus a tárgyalások felgyorsítására ad felhatalmazást Barack Obama elnöknek, aki egyébként is bátorította a Trans-Pacific Partnership (TPP) kereskedelmi megállapodásban részt vevő 12 ország vezetőit, hogy amint csak lehet, hozzák tető alá az egyezséget.
A TTP, amely az amerikai és az ázsiai kontinens egyes országait fogná össze – melyek a globális gazdaság 40 százalékát teszik ki –, komoly előrelépést jelente az USA-nak, hogy szorosabb kapcsolatot alakítson ki az ázsiai gazdaságokkal Kína folyamatos előretörése közepette.
Kenningham szerint azonban nincs túl nagy valószínűsége, hogy elsődleges megállapodás jöhetne a létre az ügyben a 2016-os amerikai elnökválasztás előtt.
Feszültségek árnyékában
A hétvégi csúcstalálkozó az orosz-ukrán konfliktus árnyékában kerül megrendezésre, amely a legfrissebb adatok alapján tovább eszkalálódhat, mivel a NATO szerint az oroszok fokozzák a katonai erejüket Ukrajnában.
Amennyiben pedig tovább fokozódik a feszültség, az újabb szankciókat jelenthet a Nyugat részéről Oroszország ellenében, melyek tovább sújthatják az orosz gazdaságot – mondja Kenningham.
Az elemző szerint a pattanásig feszült helyzet egyértelműen arra ösztönözheti a G20 találkozó résztvevőit, hogy igyekezzenek alapvető megoldást találni a konfliktusra.
A fentiek mellett természetesen a csúcstalálkozónak van egy másik oldala is. Nevezetesen, hogy az ausztrál kormány házigazdaként bebizonyítsa, képes vezető szerepet betölteni a térségben.
