A várakozásokkal összhangban a Bank of Japan (BoJ) monetáris tanácsa csütörtökön véget ért kétnapos ülésén mínusz 0,1 százalékon hagyta a betéti rátát, és nem változott az a cél sem, hogy a tízéves japán államkötvény hozamát zéró szint körül tartsák. Az állampapírok vásárlásának éves keretösszegét továbbra sem korlátozza a jegybank, a rövid lejáratú váltók és vállalati kötvények vásárlására szánt összeget 20 ezer milliárd jenen hagyta, az ingatlanbefektetési alapok (J-REIT) és az indexkövető, tőzsdén kereskedett befektetési alapok (ETF) esetében pedig maradt a 180 milliárd, illetve 12 ezer milliárd jenes keret.
A testület már december havi ülésén döntött arról, hogy hat hónappal, 2021 szeptemberéig meghosszabbítja a járvány miatt nehéz pénzügyi helyzetbe került vállalatokat segítő intézkedések hatályát, e program magában foglalja vállalati kötvények vásárlását, valamint a kis- és középvállalkozások hitelezésének támogatását. A monetáris tanács felfelé módosította a 2021-es pénzügyi évre vonatkozó növekedési előrejelzését, és immár arra számít, hogy az áprilissal induló pénzügyi évben 3,9 százalékkal bővülhet a hazai össztermék (GDP).
Októberben még 3,6 százalékot prognosztizált a testület. A 2022-es pénzügyi év esetében az októberi 1,6 százalékos emelkedést 1,8 százalékra húzták fel. Valamelyest emelkedtek az inflációs várakozások is: a 2021-est 0,4 százalékról 0,5 százalékra emelte, a 2022-est viszont változatlan szinten 0,7 százalékon hagyta a bizottság. A márciussal befejeződő 2020-as pénzügyi évben a GDP a friss előrejelzés szerint 5,6 százalékkal csökkenhet, ez rosszabb az októberben várt 5,5 százalékos visszaesésnél.
Az éves inflációt mínusz 0,5 százalékra, a maginflációt pedig mínusz 0,6 százalékra várja a jegybank, mindkét érték 0,1 százalékponttal magasabb az októberi prognózisnál. A monetáris tanács arra figyelmeztetett, hogy lefelé mutató kockázatok terhelik előrejelzését, mivel a járvány miatt januárban bevezetett vészhelyzeti korlátozások visszavetették a fogyasztást és fenyegetést jelentenek a gazdaság törékeny fellendülésére. A BOJ úgy fogalmazott szokásos negyedéves prognózisában, hogy a bizonytalanság rendkívül nagy, minden attól függ, hogy hogy alakul a járvány, és milyen hatásokat gyakorol a hazai és a külföldi gazdaságokra.
A japán jegybank várhatóan márciusban ismerteti, hogy milyen eredményekre jutott monetáris eszköztárának felülvizsgálása után. A decemberben indított vizsgálatnak az a célja, hogy feltárják, miképpen tudná „hatékonyabbá és fenntarthatóbbá” tenni monetáris politikáját a jegybank, miután a járványnak a növekedésre mért csapása még messzebb taszította inflációs céljától, és masszív gazdaságösztönző intézkedéseinek a tervezettnél hosszabb ideig történő fenntartására kényszeríti.
A japán gazdaság a koronavírus-járvány kirobbanása előtt is nehéz helyzetben volt, mivel jelentősen visszafogta a belső fogyasztást az, hogy 2019 októberében 8 százalékról 10 százalékra emelték az általános forgalmi adó kulcsát. 2019. október-decemberben évesítve 7,1 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP). A tavalyi első negyedévben 2,2 százalékra, a másodikban pedig 29,2 százalékra rúgott a csökkenés évesített üteme, míg a harmadik negyedévben évesítve 22,9 százalékkal nőtt a GDP, amivel a második világháború óta legsúlyosabb recesszióból lépett ki a gazdaság. Japánban a SARS-CoV-2 vírus által megfertőzöttek száma csütörtökre meghaladta a 339 ezret, a halálos áldozatok száma több mint 4600-ra nőtt, egy hónap leforgása alatt szinte megduplázódott mindkét szám.
