Szűkített betétállomány
A tanács változatlanul hagyta az alapkamat 0,90 százalékos szintjét keddi kamatdöntő ülésén, és nem változtatott a kamatfolyosó kondícióin sem. Az alapkamat tartása megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A monetáris tanács decemberi ülésén egyúttal 750 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017 első negyedév végén fennálló állományát, szeptemberben 900 milliárd forintot határoztak meg az idei év végére.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
Módosított előrejelzések
Az MNB jelentősen, 3-ról 3,6 százalékra növelte a jövő évi bruttó hazai termék (GDP) bővülésre vonatkozó előrejelzését az Inflációs jelentésben. A monetáris testület jövőre a korábbinál 0,1 százalékponttal nagyobb, 2,4 százalékos inflációt vár a kedden közzétett Inflációs jelentés szerint. Az MNB prognózisa alapján idén az infláció 0,4 százalékot, a GDP bővülése 2,8 százalékot ér el.
A tanács közleménye szerint az idei év végétől folytatódik a magyar gazdaság élénkülése. A gazdaságban továbbra is kihasználatlan kapacitások vannak, ugyanakkor a reálgazdasági környezet dezinflációs hatása fokozatosan megszűnik.
Az előrejelzési időszakban az infláció emelkedik, és 2018 első felében eléri a jegybanki, 3 százalékos célt. A tanács véleménye szerint idén novemberben az infláció a jegybanki várakozásnak megfelelően emelkedett.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Lassan emelkednek az árak
Az alapfolyamatot jellemző mutatók lényegében nem változtak. A változatlanul erős a munkaerőpiaci kereslet és az új bérmegállapodás következtében a nemzetgazdaságban fizetett bérek növekedési üteme tovább emelkedik. Mindez a lakossági fogyasztás élénkülésén keresztül növeli a maginflációt.
A tartósan alacsony globális infláció és a historikusan alacsony inflációs várakozások mellett a fogyasztóiár-index csak fokozatosan nő. A tanács várakozása szerint az infláció 2018 első felében éri el az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket.
Idén a harmadik negyedévében a gazdaság 2,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A növekedést elsősorban a háztartások fogyasztásának dinamikus bővülése eredményezte.
Bővülő hitelállomány
A kis- és középvállalkozásoknak (kkv) nyújtott hitelállomány a harmadik negyedévben 7 százalék körüli ütemben bővült, és már a teljes vállalati hitelállomány alakulásában is a fordulat jelei mutatkoznak a jelentés szerint. A háztartások hitelállománya tovább növekedett.
A magánszektor beruházási aktivitása nőtt, míg az európai uniós források felhasználásával szorosan összefüggő állami beruházási aktivitás jelentősen visszaesett. A munkaerő iránti kereslet erős maradt, a munkanélküliségi ráta tovább csökkent. A versenyszféra bérnövekedése gyorsult. A növekvő bérkiáramlással párhuzamosan a háztartások fogyasztásának további élénkülése várható.
A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására előretekintve alacsonyabb lehet. A tanács a következő években 3 százalék feletti éves növekedésre számít.
Ez történt a világban
Az előző kamatdöntés óta a figyelem középpontjában az olajpiaci hírek és az euróövezeti bankrendszer stabilitásával kapcsolatos várakozások álltak. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank (EKB) decemberben eltérő irányú monetáris politikai döntéseket hozott.
A Fed a várakozásokkal összhangban kamatemelésről határozott, és egy szigorúbb pálya felé mozdult el. Az EKB ezzel szemben az eszközvásárlási programjának meghosszabbításáról döntött.
Ennek eredményeként a hazai monetáris politika szempontjából leginkább meghatározó, laza euróövezeti monetáris kondíciók várhatóan hosszabb ideig maradnak fenn.
A magas külső finanszírozási képesség és a külső adósságállomány csökkenése tartósan mérsékli a magyar gazdaság sérülékenységét. Az előretekintő hazai pénzpiaci reálkamatok negatív tartományban tartózkodnak, és az infláció emelkedésével tovább süllyednek. A tanács értékelése szerint a nemzetközi pénzügyi környezet alakulásával kapcsolatos bizonytalanság változatlanul körültekintő monetáris politikát indokol.
Értékelték az új eszközt
A testület az elmúlt fél évben kibővített monetáris politikai eszköztár működését sikeresnek ítéli. A három hónapos betétállományra bevezetett korlátot és annak esetleges jövőbeli változtatását az eszköztár szerves részének tekinti. A jegybank a pénzpiaci hozamok mérséklődésén keresztül kívánja elérni a monetáris kondíciók lazítását és a gazdasági növekedés ösztönzését.
A tanács várakozása szerint az eddigi, fokozatos lépések sorába illeszkedő döntés további minimum 100-200 milliárd forint kiszorítását jelenti a betéti eszközből. A monetáris tanács arra törekszik, hogy a három hónapos betétállományra bevezetett korlátozás hatékonyan fejtse ki az elvárt lazító hatást. A tanács a korlát mértékéről negyedévente határoz, legközelebb 2017 márciusában dönt a 2017. második negyedév végi szintről.
A tanács szerint a jegybanki előrejelzések feltételeinek teljesülése mellett az alapkamat aktuális szintjének tartós fenntartása és a monetáris kondícióknak a jegybanki eszköztár átalakításával történő lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.
