Lengyelországban ez az arány 1,4, Romániában és Szlovákiában 2,1, míg Csehországban 1,0 százalék.
Magyarországról mintegy 462 ezren vándoroltak ki, ami a lakosság 4,6 százaléka, a legkedveltebb célpontok Németország és Nagy-Britannia – írta a lap.
Globálisan a hazautalások mértéke a Világbank becslései alapján elérik a 414 milliárd dollárt, 2016-ig pedig 540 milliárd dollár
körüli szintre emelkedhetnek. Kelet-Közép-Európában a hazautalás a külfölditőke-befektetést követően a második legnagyobb külső pénzügyi forrást jelenti az országok gazdasága számára – olvasható a Népszavában.
A most közölt adat alapján úgy tűnik mára jócskán meghaladja a félmilliót a külföldön dolgozók száma. A napokban a KSH az intézményt ért vádakra reagálva részletesebben tájékoztatást tett közzé arról, hogy milyen esetben veszik figyelembe a hazai foglalkoztatási adatokban a külföldön dolgozókat. Eszerint azokat a személyeket, akik vagy napi rendszerességgel ingáznak külföldre, vagy pedig huzamosabb ideig külföldön dolgoznak, de rendszeresen hazajárnak, és jövedelmükkel hozzájárulnak az adatot szolgáltató háztartás tagjainak megélhetéséhez a hazai foglalkoztatási statisztikák között szerepeltetik. Számuk a Világbank Népszava átlal ismertetett adatai szerint 462 ezer.
Emellett a KSH nyilvántartása szerint tavaly ősszel volt még további 98-99 olyan magyar állampolgár, ahol a család valamennyi tagja külföldön tartózkodik. Az külföldön dolgozók száma tehát már jócskán meghaladja a félmilliót.
