Jogi értelemben nincs értelme a szavazásnak
Christine Lagarde a BBC televíziónak adott, vasárnap hajnalban sugárzott nyilatkozatában kifejtette, hogy a Görögországnak összeállított európai pénzügyi segélyprogram június 30-án lejár, így a jövő hét végi referendum jogi értelemben olyan javaslatokról és pénzügyi mechanizmusokról szólna, amelyek akkor már nem lesznek érvényben.
Lagarde kiemelte azt is, hogy kedden, washingtoni idő szerint 18 órakor esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése is az IMF-nek. Ezzel a pénzzel Görögország a valutaalapon keresztül az egész nemzetközi közösségnek tartozik, beleértve olyan országokat, amelyeknek életszínvonala jóval elmarad Görögországétól – hangsúlyozta az IMF vezetője.
Még soha nem volt ilyen az IMF történetében
Hozzátette, nagyon reméli, hogy Athén teljesíti ezt a törlesztési kötelezettségét. Ha mégsem, Görögország ugyan továbbra is az IMF tagja marad, változatlanul képviselteti magát az igazgatótanácsban és jogosult lenne technikai jellegű segítségre, nem lesz azonban hozzáférése újabb IMF-finanszírozásokhoz mindaddig, amíg a szervezettel szembeni törlesztési hátralékát fel nem számolja – mondta a BBC-interjúban Christine Lagarde.
Hangsúlyozta, hogy Görögországhoz hasonló fejlettségű gazdaságok még soha nem kerültek hátralékba IMF-tartozásaikkal.
Biztos, hogy nem tudnak törleszteni
Londoni pénzügyi elemzők szerint gyakorlatilag kizárt, hogy Görögország eleget tud tenni a valutaalappal szemben kedden esedékessé váló adósságszolgálati kötelezettségének. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja a hivatalos hitelezők és Görögország tárgyalásainak megszakadását kommentáló vasárnapi helyzetértékelésében nehezen elképzelhetőnek nevezte, hogy a június 30-ai törlesztési határidőig Görögország hozzájuthatna a lejáró IMF-adóssághányad átutalásához szükséges pénzügyi segélyhez.
A Barclays londoni elemzői szerint ezért „szinte biztos”, hogy Görögország nem tudja törleszteni kedden esedékessé váló kötelezettségét a valutaalapnak. A ház szerint immár erőteljes az esélye annak, hogy Görögországban tőkekorlátozásokat kell bevezetni, legkésőbb a jövő hétre kiírt népszavazás után.
A Barclays elemzői szerint tőkekorlátozásokhoz vezethet például az, hogy az eurójegybank (EKB) valószínűsíthetően megemeli azt a kockázati súlyozást, amellyel a vészhelyzeti likviditási mechanizmusából (ELA) folyósítható források görög biztosítékainak figyelembe vett értékét szűkíti, vagyis gyakorlatilag ugyanennyivel korlátozza a görög bankok további hozzáférését a Eurosystem – az EKB és az euróövezeti jegybankok hálózata – likviditásforrásaihoz.
Nem lesz elég pénz a bankokban
Az ING Bank vezető elemzője szerint akkor lesz a legnagyobb gondban Görögország, ha az Európai Központi Banknak (EKB) esedékes, július 20-án lejáró fizetési határidőt nem tartja be, mivel ekkor az EKB abbahagyja a görög bankok likviditásának finanszírozását, így tőkekorlátozások várhatók az országban.
Balatoni András elmondta, ha „jön az úthenger” és az EKB nem finanszíroz tovább, akkor Görögországban nem lesz megfelelő mennyiségű euró arra, hogy az emberek kivegyék a bankból a pénzüket, vagy megkapják fizetésüket.
Itthon is megéreznénk a görög csődöt
Balatoni András elmondta: ha Görögország kilép az euróövezetből (Grexit) és bevezetik a drachmát, akkor az IMF számításai szerint a GDP 8 százalékára rúgó recesszió lesz az országban, ami a legrosszabb forgatókönyv. Ha Athén vállalja a megszorítások költségeit, akkor is 2-3 százalékos recesszióba süllyed nagy valószínűséggel a görög gazdaság, azonban nem lesz bankpánik és az EKB is folyamatosan biztosítja a likviditást – mondta.
A szakértő kiemelte, hogy ez is nagy költség egy olyan gazdaságnak, amely alapvetően 2009 óta deflációs spirálban van. A Grexit hatását, a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság nagymértékű csökkenését a régió piacai közül a leginkább Magyarországon és Lengyelországban éreznék meg, mivel ebben a két országban a legmagasabb a külföldi befektetők részaránya a kötvénypiacon – mondta.
Amikor a kilépés hatására elkezdik a forintban és zlotyban denominált kötvényeket eladni, akkor veszíteni fog értékéből a magyar valuta, ami rövid időre gyengülő pályára állhat, a 315 forintos euróval szembeni árfolyamot is elérheti – vélekedett. Az ING vezető elemzője ugyanakkor azt is kiemelte, hogy hosszú távon a forint elég ellenálló lett az elmúlt időszakban, Magyarország sérülékenysége érdemben csökkent. Jó a növekedés, a fizetési mérleg és a finanszírozási képesség is „elképesztő többleteket mutat” – tette hozzá.
Az IMF döntött, Ciprasz felállt
Már egy ideje nyilvánvalóvá vált, hogy csak nagyon szigorú költségvetési intézkedések révén lehet a görög gazdaságot pénzügyileg olyan helyzetbe hozni, hogy egy idő múlva fenntartható költségvetésből tudja fizetni a lejáró adósságot – nyilatkozta Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének főmunkatársa, aki szerint Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a referendum kiírásával a „legötletesebb” megoldást választotta.
A szakértő szerint az a tárgyalási huzavona, amely több mint 4 hónapig tartott, bizonyította: a legszigorúbb hitelező, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra az álláspontra jutott, hogy a Ciprasz-kormány által néhány nappal ezelőtt letett tárgyalási javaslat kevés. Ugyanakkor nyilvánvaló volt az is, hogy a januári választások nyomán a görögök nem hajlandók további megszorításokat elfogadni.
Ötletes volt Ciprasz
A miniszterelnök felismerte, hogy a hitelezők elzárkóznak az athéni javaslat elfogadásától. A maga részéről ugyanakkor nem fogadhat el olyan ellenjavaslatot, amelyet otthon nem képes elfogadtatni. A lakosság nagy része viszont ragaszkodik Európához és az eurózónához. Így azután a „legötletesebb” megoldást választotta, és azt találta ki: szavazzon a nép arról, hogy mit fogad el, illetve mit nem.
Rácz Margit emlékeztetett arra: mostanáig június 30-a volt az utolsó határideje annak, hogy Athén 1,6 milliárd eurót törlesztésként vissza tudjon fizetni a Nemzetközi Valutaalapnak. Az IMF egyelőre hivatalosan még nem foglalt állást arról, hogy meg lehet-e hosszabbítani a június 30-án lejáró határidőt.
„Nem ismerem az IMF vonatkozó jogszabályait, de ha közben „belép a törlesztési csőd”, teljesen mindegy, hogy lesz-e népszavazás vagy nem, július első heteiben kezdetét veszi a görög államcsőd.
Jöhet a drachma
Rácz Margit kijelentette, azok közé tartozik, akik úgy gondolják, hogy a pénzügyminiszterek Ciprasz nélkül semmiben nem tudnak megegyezni, mert nincs megfelelő tárgyalási anyag. Ebben az esetben június 30-án lezárul annak lehetősége, hogy az Európai Központi Bank a görög bankoknak nyújtott forrásokkal életben tartsa a görög gazdaságot, ezzel pedig kezdetét veszi a klasszikus államcsőd.
A dolog annyival „színesebb”, hogy „valutaváltásról” is szó van. Tehát nemcsak az történik, ami korábban Argentínában vagy Mexikóban ment végbe, hanem olyan folyamat zajlik, amelynek során a görög jegybank az euró helyett a drachmát vezeti majd be.
Görögország ugyanakkor a drachmával továbbra is az Európai Unió tagjai közé tartozik, úgyanúgy mint például Magyarország vagy Lengyelország saját nemzeti valutájával. „Mindez csak az eurózónából való kikerülés technikája” – jelentette ki az Világgazdasági Kutatóintézet főmunkatársa.
Talpra fog állni
Egy esetleges államcsőd esetén Görögország abba a helyzetbe kerül, amit Jánisz Varufakisz pénzügyminiszter szeretett volna elérni, azaz nem fizeti ki lejáró hiteleit. Ez pedig azzal jár majd, hogy a piacon hosszabb ideig nem jut hitelhez. Valószínűleg bizonyos időre a bankok is bezárnak és „megszületik” a drachma, ami a meglévő anyagi vagyon leértékelődéséhez vezet. De ebből a vert helyzetből Görögország szépen lassan fel fog állni, nem könnyen, elég nagy áldozatok árán, lehetséges, hogy kormánybukásokon keresztül, de talpra áll – fogalmazott a szakértő.
„Ami az Európára való hatást illeti, ezen a téren nem kongatnám a vészharangot” – jelentette ki Rácz Margit.
Ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy 2001-ben a gazdaságot rendkívüli módon megerőszakoló, rossz politikai döntés volt Görögország felvétele az eurózónába, ez a rossz döntés korrigálódik most. „El tudok képzelni egy olyan forgatókönyvet, hogy Spanyolország például – ahol elég nagy problémák kezdenek kibontakozni – elgondolkozik majd, hogy mi lenne jobb: bennmaradni az eurózónában vagy kikerülni onnan. A régen megkövetelt, de soha komolyan nem vett feltételt, a közpénzügyi fegyelmet pedig a politikusok megpróbálják majd betartani. Ez lehetne a pozitív forgatókönyv az egészben.
