Ez utóbbinak, a drága közvilágításnak üzent most hadat húsz technológiai fejlesztéssel foglalkozó vállalat. A dániai Koppenhága elővárosában, egy kistelepülésen, Albertslundban kísérleteznek azzal, hogyan lehetne olcsóbbá tenni a városok közvilágítását. A település egyik utcáját szemelték ki a célra, amelyet azóta hivatalosan is Dán Szabadtéri Közvilágításai Laboratóriumnak (Danish Outdoor Lighting Lab) neveznek. A kutatók és a helybeliek hamar rá is ragasztották az elnevezés kezdőbetűiből kreált jól csengő ,,DOLL” nevet.
Szabadtéri közvilágítási laboratórium Albertslundban
A főként a fiatalok körében használatos szlenggel élve, nyugodtan állíthatjuk: ez az ügy valóban ,,baba”, azaz doll. A kísérlet tényleg rendkívüli, az említett vállalatok és intézetek kilenc kilométer hosszú útszakaszhoz kapcsolódó háromszáz négyzetméteres parcellákon tesztelhetik a legmodernebb elképzeléseiket.
A holland Tvilight nevű cég például olyan lámpával kísérletezik, amely fényességét a gyalogosok mozgása szabályozza. A Koppenhágai Technikai Egyetem olyan ívlámpát tervezett, amely saját maga gondoskodik – szél- és napenergia segítségével – az energiaellátásáról. Mások a biztonságot helyezték vizsgálódásuk előterébe. Olyan rendszert fejlesztettek, amely riadót fúj, ha valamelyik lámpa nem működik a hálózatban.
A teszt idejére a kísérletben részt vevő valamennyi közvilágítási lámpa saját internet címet kapott. Közben szenzorok gyűjtik a környezeti adatokat, információkat a közlekedési helyzetről, a levegő minőségéről, az időjárásról, az uv-sugárzásról. Információkat, amelyek segíthetik a döntést, milyen fényforrásokat válasszon majd a felhasználó.
Csökkenthetőek a költségek, megóvható a környezet
A kísérlet a költségek csökkentése mellet azt is szolgálja, hogy a széndioxid kibocsátás miatti szennyezettség csökkenjen a városokban. Ezeknek a szempontoknak is meg kell felelniük a jövendő okoslámpáinak. Már csak azért is, mivel a szakértők statisztikái szerint a globális károsgáz-kibocsátás hat százalékát az utcavilágítás okozza.
Nem Koppenhága az egyetlen, amely megoldást szeretne a közvilágítás problémáira. A Tőzsdefróum is hírt adott arról, hogy a legkülönösebb kísérletek láttak napvilágot ez ügyben. Egy tudós, Alex Krichevsky, az innovációval foglalkozó vállalat, az Amerikai Egyesült Államokban működő Bioglow alapítója szerinte a világ energiafelhasználásnak nyolc százalékát lehetne kiváltani világító növények munkára fogásával.
A tudósok és kutatók biolumineszenciának nevezik azt, amikor egy organizmus magától képes világítani. Az ilyen képesség régóta ismert, állítja a kutató. Ezeket a növényeket azonban kemikáliákkal kezelték korábban, vagy UV fénnyel sugározták be. Az általa feltalált, Avatar névre keresztelt növények azonban önmaguktól képesek világítani egész életükben. Sőt ezt a képességüket az utódjaiknak is átadják.
Világszerte fejlesztenek a nagyvárosok
Vannak azonban ,,földhözragadtabb” fejlesztések is. Los Angeles-ben például egy teljes városrész közvilágítását led-es eszközökkel oldották meg. Jelentősen sikerült ezzel a korábbi tizenötmillió dolláros költséget csökkenteniük. Barcelonában előrehaladott kísérletek folynak olyan okoslámpákkal, amelyek fényerejüket az időjáráshoz és a mozgáshoz igazítják.
Ezekkel a kezdeményezésekkel, kísérletekkel szemben jelentős előnyei vannak az Albertlunds-i szabadtéri tesztnek. Eleddig ugyanis sehol a világon nem vizsgáltak ennyi rendszert egy helyen és egy időben. Arról nem is beszélve, hogy az adatok kezdetektől nyilvánosak, az interneten hozzáférhetőek.
A projekt vezetője nemrég városi játszótérnek nevezte a világítási laboratóriumot. Úgy nyilatkozott: az emberek azt akarják, hogy tesztjeink során ne csak egy-egy, hanem lehetőség szerint egyszerre több kérdésre adjunk megfelelő választ.
