Támogatásra várva
Összesen mintegy 70 innovatív gyógyszer és modern fejlesztésű, hatékony terápiás eljárás van jelenleg Magyarországon társadalombiztosítási várólistán, melyek közül többről is előrehaladott tárgyalásokat folytatott korábban az egészségügyi kormányzat. A széleskörű szakmai konszenzus és a kedvező szakmai-előkészítő döntések ellenére azonban a konkrét befogadási döntéseket megjelenítő jogszabályok kihirdetése még mindig nem történt meg.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő március végén jelezte, hogy új készítmények társadalombiztosítási támogatása várható április elején. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) üdvözölte a közel féléves tárgyalássorozatot követő döntést, ugyanakkor aggodalommal tekint az elhúzódó folyamatra: bár az április eleji határidő már letelt, mindezidáig semmilyen hivatalos lépés nem látható az új befogadások kihirdetése érdekében.
Tanulj a tőzsdén kereskedni 21 nap alatt! Kérd az INGYENES videóidat még ma! (A kereskedés kockázatos.) (x)
Az új, innovatív gyógyszerek számos betegségben szenvedőknek kínálják a mai tudásunk alapján legcélzottabb, leghatékonyabb kezelési lehetőséget. A jelenleg is várólistán álló készítmények segítséget jelentenek például a tüdőrák, a vérképzőszervek és a nyirokrendszer rosszindulatú megbetegedései, emlőrák, asztma, melanoma, pikkelysömör, szívelégtelenség, más szív- és érrendszeri problémák, sclerosis multiplex, vastagbélrák, gyomorrák, reuma meghatározott altípusainak terápiájában.
Hosszú és bonyolult
Legutóbb – hosszas szünet után – 2016 végén került sor nagyobb befogadási döntésre, akkor 15 innovatív terápia kapott támogatást. Azóta azonban a betegek és a szakma is hiába vár a következő befogadási körre. Egy nemzetközi összehasonlító tanulmány szerint a V4-es országokban az innovatív gyógyszerek esetében a kérelemtől az elbírálásig tartó idő rövidebb, mint nálunk, így Lengyelországban és Szlovákiában 180 nap, Csehországban pedig 165 nap alatt történik előrelépés a szlovák, cseh és lengyel betegek érdekében.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója elmondta, hogy hazánkban egyes terápiás területeken a várakozási idő elérheti akár a 3-4 évet is, a magyar betegek érdekeit azonban jobban szolgálná, ha a jövőben a magyar adatok is közelítenének a visegrádi országok átlagához.
A hosszú várakozási idő mellett további problémát okoz, hogy a hazai gyógyszerbefogadási rendszer rendkívül bonyolult: a befogadást követően is sok időt vesz igénybe, amíg a készítmény ténylegesen eljut a betegekhez, így különösen fontos a már előkészített befogadási döntések mielőbbi kihirdetése.
Az új terápiákhoz való tényleges hozzáférés idejének csökkentésére, a rendszer egyszerűsítésére azért is szükség lenne, hogy javuljanak a népegészségügyi mutatóink. A KSH adatai szerint Magyarországon 2016-ban az összes halálozás negyedét a rosszindulatú daganatok, felét a keringési rendszer megbetegedései okozták, miközben a V4 országok közül nálunk a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam. A WHO előrejelzései szerint 2030-ra minden negyedik magyar ember érintett lesz valamilyen daganatos megbetegedésben.
