Mennyi jut mire?
Az államtitkár ismertette a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programok (KEHOP) kiemelt területeit.
Eszerint a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodáshoz 324 milliárd forint, a települési vízellátás, szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztésére 385 milliárd forint, a hulladékgazdálkodással és kármentéssel kapcsolatos fejlesztésekhez 124 milliárd forint, a természetvédelem és az élővilág-védelem céljaira 31 milliárd forint, az energiahatékonyság növelését célzó fejlesztésekre több mint 308 milliárd forint forrást biztosít a program.
A legfontosabbak a vízkészletekkel való lehetőségek fejlesztése
Fónagy János elmondta, a klímaváltozás szélsőséges állapotokat eredményez, amire fel kell készülni. Az ország területének mintegy 80-90 százalékát sújtják időnként nagyobb aszályok, és 23 százaléka számít árvizek által veszélyeztetettnek.
A kockázatcsökkentő intézkedések között a legfontosabbak a vízkészletekkel való lehetőségek fejlesztése (például a belvizek elleni védekezés miatt), a vízkárokkal szembeni ellenállás növelése, valamint a katasztrófavédelmi beavatkozások hatékonyságának növelése.
Van aminek még idén meg kell valósulnia
A vízellátás, szennyvízelvezetés jövőben támogatni kívánt fejlesztéseiről szólva elmondta, azok szervesen kapcsolódnak majd az előző uniós fejlesztési ciklusban megvalósult, több mint 500 vízközmű- és szennyvízközmű-fejlesztéshez. Fontos feladat lesz a „közműolló” zárása, vagyis az országra jellemző 98 százalékos ivóvíz-ellátottság és a 72 százalékos szennyvízközmű-ellátottság közötti különbség csökkentése.
A hulladékgazdálkodással kapcsolatban kifejtette, szem előtt kell tartani, hogy az újrahasználatra és újrafeldolgozásra vonatkozó uniós cél teljesítéséhez még idén meg kell valósulniuk az elkülönített gyűjtési rendszereknek.
A támogatott élőhelyek területe 100 ezer hektárra növekedhet
Ezek mellett az újabb forrásokból kívánják támogatni egyebek közt a korábbi környezeti károk, -szennyezések felszámolását, gyűjtőpontok, gyűjtőudvarok létrehozást, illetve újrahasznosító központok létrehozást. A természetvédelem céljai közt kiemelte, hogy a 2020-is szóló uniós Biodiverzitás Stratégia (biológiai sokféleség megőrzése) elfogadása Magyarországra kiemelt felelősséget ró, hiszen a területe a veszélyeztetett, sérülékeny madárfajok 36 százalékának, az egyéb állat- és növényfajok 17 százalékának ad otthont.
A fejlesztések révén a támogatott élőhelyek területe a nagyobb védettség megteremtése érdekében 100 ezer hektárra növekedhet.
A Balaton is fejlődik majd
Az államtitkár közölte, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése kiemelt társadalmi, környezetvédelmi és nemzetgazdasági érdek. Ennek jegyében támogathatóvá válik a hálózatra termelő, nem épülethez kötött megújuló energiaforrás-alapú zöldáram-termelés (elsődlegesen olyan erőművek létesítését ösztönöznék, amelyek a megújuló energiaforrásból nyert villamos-energiát közvetlenül a hálózatba táplálnak), az épületenergetikai korszerűsítés, a távhőfejlesztés, valamint a célokhoz kapcsolódó, szemléletformáló projektek.
A Balaton Fejlesztési Tanács által szervezett szakmai napon szó esett a KEHOP térséget érintő projektjeiről is, amelyek között az államtitkár beszélt a Balaton levezető rendszerének (Sió-zsilip, Sió-csatorna) korszerűsítéséről, és a Marótvölgyi öblözet rendezéséről is. Szólt az üdülőrégiót érintő vasúti fejlesztésekről is, amelynek köszönhetően Budapest-Siófok között már idén 25 perccel csökkenhet a menetidő, és 2016 végére 70 perc alatt válhat elérhetővé a balatoni település a fővárosból.
A kormány döntésének megfelelően jelentős kerékpárút-fejlesztések várhatóak, kiemelt beruházásként valósulhat meg 2020-ig az EuroVelo 6 kerékpárút Rajka-Budapest szakasza, a Budapest-Balaton kerékpárút és a Balaton Bringakör korszerűsítése, összesen nettó 25 milliárd forintból.
