Vissza kell szorítani az illegális fakitermelést
A parlament honlapján elérhető törvényjavaslat indoklása szerint a fát és fatermékeket piaci forgalomba bocsátó piaci szereplők kötelezettségeiről szóló európai uniós rendelet megköveteli az unió belső piacára kerülő faanyag származás-igazolási rendszerének kidolgozását, így szükségessé vált a vonatkozó nemzeti törvény egyes rendelkezéseinek a módosítása, a törvény kiegészítése.
A javaslat szerint az illegális fakitermelés visszaszorítása érdekében a törvény területi hatálya alá nem tartozó területről forgalomba hozott faanyag esetén is szükséges az eredetigazolás szabályozása. Az uniós rendeletnek való megfelelés érdekében kötelesek a faanyag származásának igazolására a rendelet hatálya alá tartozó fát és faanyagot a belső piacon forgalomba hozó, vagy azzal kereskedő a magánszemélyek és gazdálkodó szervezetek. A kötelezettség teljesítése a teljes faanyag-kereskedelmi lánc felügyeletével biztosítható.
Az javaslat indoklásában szerepel az is, hogy az állam 100 százalékos tulajdonában álló erdő valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vagyonkezelője meghatározott feltételekkel és időtartamra – legfeljebb 5 évre – átengedheti harmadik személy részére a földterületet vagy annak egy részét erdőgazdálkodási céloktól eltérő hasznosításra. Az ilyen hasznosítás lehet szabadidős tevékenységhez szükséges infrastruktúra – kalandpark – üzemeltetése, vagy az erdőben történő rendezvény – filmforgatás -, de nem terjedhet ki az erdei haszonvételek gyakorlására, és nem érintheti a vagyonkezelő földhasználati jogát – olvasható a javaslatban.
Ne háruljon az indokolhatónál súlyosabb teher a jövő generációjára
Az országgyűlés honlapján közzétett javaslat szerint a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó nemzeti politika megalkotásának elsődleges célja megfogalmazni a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésével kapcsolatos elvárásokat, amelyek biztosítják az emberi egészség és a környezet védelmét az ionizáló sugárzás káros hatásaival szemben, továbbá garantálják, hogy ne háruljon az indokolhatónál súlyosabb teher a jövő generációjára.
A javaslatban szerepel az is, hogy az atomenergia biztonságos alkalmazásának érdekében kell a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikáját megfogalmazni és az országgyűlés elé terjeszteni.
A nemzeti politika az országban képződött és képződő összes radioaktív hulladékra és kiégett üzemanyagra egyaránt vonatkozik, keletkezésüktől a végső elhelyezésükig, figyelembe véve a nukleáris létesítmények leszerelését is.
A javaslat rögzíti azt is, hogy az atomtörvény értelmében a kormány a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének a keletkezéstől a végleges elhelyezésig tartó valamennyi szakaszára, és a nukleáris létesítmények leszerelésére kiterjedően – a nemzeti politika céljainak végrehajtását bemutató – nemzeti programot fogad el, amelynek peremfeltételeit a nemzeti politika és az évente felülvizsgált közép- és hosszú távú terv határozza meg.
Ne veszélyeztesse a kockázati szinten felül az emberi életet
Az általános alapelvek között határoznák meg, hogy az atomenergiát csak oly módon szabad alkalmazni, hogy az ne veszélyeztesse a társadalmilag elfogadható kockázati szinten felül az emberi életet, a jelenlegi és a jövő nemzedéke egészségét, életfeltételeit, a környezetet, az anyagi javakat. A magyar államnak kell vállalnia a Magyarországon keletkező kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezelésével kapcsolatban a végső felelősséget, kivéve a használaton kívüli zárt sugárforrást, ha azt az értékesítőhöz vagy a gyártóhoz visszaszállították, valamint a kutatóreaktor kiégett üzemanyagát, ha olyan országba szállították, ahol kutatóreaktorban használatos üzemanyagot értékesítenek vagy gyártanak, figyelembe véve az alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat.
A nemzeti politika, és az azt megvalósító nemzeti program keretében végzett tevékenységek pénzügyi fedezetét az atomtörvény által létrehozott elkülönített állami pénzalap biztosítja.
A javaslat szerint Magyarországon is kívánatos bevezetni a „nagyon kis aktivitású hulladék” kategóriát a radioaktív hulladékok osztályzásában, amely szerepel a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség hulladékkategorizálási rendszerében.
Az egyetemes szolgáltatás védelme a cél
A javaslat – az Országgyűlés honlapján olvasható – általános indoklása szerint azért kezdeményezi a földgázellátásról szóló 2008-as törvény módosítását, hogy biztosítsa az egyetemes szolgáltatói tevékenységgel felhagyni kívánó társaság által ellátott felhasználóknak az egyetemes szolgáltatás keretei között történő folyamatos földgázellátását.
Ezt az előterjesztő azért tartja fontosnak, mert a lakossági fogyasztók és a törvényben meghatározott egyéb felhasználók – jellemzően kisvállalkozások – esetében az egyetemes szolgáltatás a hatósági áron túl számos, a felhasználók számára előnyös feltételeket biztosít – például szerződéskötési kötelezettség, ügyfélszolgálat és garantált szolgáltatás szabályai.
A javaslat szabályozza, hogy mely esetekben vonhatja vissza – kérelemre – a hivatal az egyetemes szolgáltatói engedélyt. Az ilyen eseteket követően a hivatal eljárást indít új egyetemes szolgáltató kiválasztására, amelyben minden szolgáltatótól ajánlatot kér.
Az egyetemes szolgáltatók ajánlatukban meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén az ellátást biztosítani tudják. Ha nem érkezik megfelelő ajánlat, akkor úgynevezett „végső menedékest” jelölnek ki. Ilyen esetben a körülmények mérlegelésével az összes egyetemes szolgáltatói engedélyes közül az ellátásbiztonság és az ügyfélkiszolgálás legmagasabb szintjére törekedve jelöli ki a hivatal az átvevő egyetemes szolgáltatót.
A jogszabály részletesen leírja az átadás-átvétel menetét, amely alapesetben három hónapig tarthat. Egyben rögzíti, hogy az átadó egyetemes szolgáltató az átvétel időpontjáig köteles teljesíteni a működési engedélyének megfelelő kötelezettségeit.
Ha a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a tároló tulajdonosa nem az engedélyes, akkor a földgázrendszer tulajdonosát kötelezhetik arra, hogy a felhasználók folyamatos ellátásához, a folyamatos és biztonságos földgázszállításhoz, földgázelosztáshoz, földgáztároláshoz és a telephelyi szolgáltatáshoz szükséges eszközeit a kijelölt engedélyesnek üzemeltetésre adja át. A hivatal pedig meghatározza az eszközök használatának ellenértékét.
