TőzsdeFórum: Egyre több olajtermelő ország (OPEC-tagállam és azon kívüli) jelenteti be, hogy mennyivel fogta vissza kitermelését. Sikeresnek tekinthető a megállapodás?
Ole Sloth Hansen: Az OPEC tagállamok és az OPEC-en kívüli kitermelő országok november folyamán egyezségre jutottak a kitermelés visszafogásával kapcsolatban – jó úton haladunk afelé, hogy ez a megállapodás az utóbbi idők legsikeresebb kezdeményezésévé váljon, amely stabilizálhatja a kőolaj árát.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Mi hátráltathatja, hogy a megállapodás elérje a célját?
A megállapodás elsődleges célja az volt, hogy csökkentse a globális túlkínálat mértékét, amelynek eredményeképpen mérséklődne a piaci bizonytalanság, enyhülne a volatilitás és végre támaszt találna a piac. Mindezekhez az szükséges, hogy a kitermelők hosszabb távban gondolkodjanak, és ismét elkezdjenek hosszabb futamidőre szóló befektetési terveket készíteni. Mindez azért szükséges, hogy a kitermelés folyamatos növelésével biztosítható legyen a jövőbeli keresletnövekedés kielégítése.
Ennek ellenére számos tényező állhat a megállapodás sikerének útjába (legalábbis középtávon): úgy tűnik, hogy lassan magához tér az amerikai palaolaj kitermelés – a fellendülés gyorsabb ütemű és erőteljesebb, mint ahogyan azt a piac várja. Líbia és Nigéria – amelyek nem esnek a megállapodás hatálya alá – képes olyan mértékben növelni kitermelését (már ha a biztonsági helyzet ezt megengedi), hogy az közel a felét képes pótolni az OPEC tagországok kitermelés-csökkentésének.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
A fedezeti alapok világszerte ugrásszerűen növelték meg spekulatív pozícióikat a határidős tőzsdei olajkontraktusokban (WTI és Brent), mivel általános piaci vélekedés szerint a megállapodás az olajárak megugrását eredményezheti. Az összesített nettó pozíciós állomány elérte a rekordnak tekinthető 834 000 kontraktust a január 17-tel záródó héten. Ha a bruttó long pozíciós állományt nézzük, akkor a pozíciók mennyisége eléri az 1 millió kontraktust, mely 1 000 000 000 hordó nyersolaj mennyiségnek felel meg.
Nominális értékben számítva még sosem láttunk ilyen méretű spekulatív pozíciós tömeget.
Az OPEC mindent megtesz azért, hogy a kitermelés csökkentésével támogassa a piacot, azonban a tagországok egy egészen kis trükközése a kitermelési adatokkal, vagy az egyéb kitermelő országok (USA, Líbia, Nigéria) növekvő kitermelése is elég lehet a long pozíciók likvidálásának megindításához. Ilyen pozíciós tömeg zárása átmeneti és rendkívül jelentős mértékű piaci visszaesést okozhat.
Meglátása szerint hogyan alakulhat az amerikai palaolaj-termelő vállalatok jövője?
Az amerikai palaolaj-kitermelők lépései egyértelműen arra utalnak, hogy ez a szektor éppen kilábalóban van a két éve tartó válságból. A hatékonyságnövelés nyomán egyre lejjebb szorulnak a kitermelési költségek, a jelenlegi olajárszint pedig lehetővé teszi a hatékony fedezést a határidős piacokon, miközben a finanszírozási költségek rendkívüli mértékben lecsökkentek.
Mindezek eredményeképpen a kitermelés az elkövetkező hónapokban felfutásnak indulhat – bizonytalanság csupán abban van, hogy ténylegesen mekkora is lesz ez a bizonyos felfutás. A jelenlegi árszinteket tekintve azonban leszögezhetjük, hogy tizenkét hónapos időtávon feljebb várjuk a kitermelés szintjét.
Donald Trump beiktatási beszédében újra ígéretet tett az infrastrukturális beruházásokra és protekcionista politikát hirdetett. Hogyan hat ez a különböző árupiaci termékekre?
Amennyiben Trump betartja választási ígéreteit, úgy a dollár gyengülésnek indulhat. Ha ezt a várakozást kombináljuk az emelkedő inflációs trenddel, úgy valószínű, hogy a nyersanyagok szektora zsinórban a második évét is emelkedéssel fogja zárni. Úgy véljük, hogy a befektetési célú fémek (az ezüst és az arany) jól teljesíthetnek ilyen környezetben. Az ipari fémek ára is meglódult az infrastrukturális beruházások hírére, de úgy véljük, hogy a kereslet bővülésének nagy részét már beárazta a piac, így a további áremelkedés lehetősége erősen korlátozott.
Kína növekedési kilátásai hogyan befolyásolhatják az árupiaci keresletet, mely termékek lehetnek a nyertesei és melyek a vesztesei a kínai reformfolyamatoknak és a lassabb növekedésnek?
Kínának több fronton is kihívásokkal kell majd szembenéznie – egyrészről devizaoldali nyomás, másrészről pedig környezetszennyezési kérdések és a várható amerikai kereskedelmi megszorítások kerülhetnek terítékre. Úgy véljük azonban, hogy a növekedés üteme a jelenlegi szinten marad.
A nyersanyagok iránti kereslet terén 2016 kiemelkedően jó évnek bizonyult, tekintettel az ipari szektor állami támogatására. Valószínű, hogy ez a trend 2017-ben is folytatódni fog, és változatlanul erős keresletet tapasztalunk majd a nyersanyagok piacán.
Kérdéses, hogy ez a stabil kereslet elég lesz-e ahhoz, hogy újabb erőteljes áremelkedési hullámot tapasztaljunk az ipari fémek szegmensében.
Milyen további kockázatokkal néz szembe az árupiac 2017-ben?
Az árupiacokat a kereslet hatja, a kereslet pedig a növekedés és a befektetési célú ügyletek függvénye. Amennyiben Trump protekcionista politikája negatív hatással lesz a nemzetközi gazdaságra, azt mindkét tényező megszenvedheti.
Az erősebb dollár és a kamatemelések gyorsabb üteme viszont a feltörekvő piacokat taszíthatja válságba. Ez azért kellemetlen, mivel kizárólag ezek az országok felelősek az árupiaci keresletnövekedésért.
Milyen befektetési stratégiát érdemes követni a volatilis környezetben?
Egyértelműen a diverzifikáció a cél, vagyis szét kell teríteni a befektetéseket számos különböző eszközosztályban.
Ole Hansen 2008-ban csatlakozott a Saxo Bankhoz, ahol 2010 óta árupiaci stratégiai igazgató. Fő tevékenysége árupiaci stratégiák és elemzések készítése fundamentális tényezők, piaci várakozások és technikai elemzések alapján.
