A hollandok kétségtelenül innovatívok. Számos környezetet kímélő technológiát találnak ki, s ami fontos, ha a legkisebb lehetőség van rá, alkalmazzák a gyakorlatban is az okos megoldásokat. A bevezetőben említett ötlet egy Rienus De Vries nevű embertől származik, aki egyébként egy építőipari cégnek, a KWS Infra-nak a vezetője.
Kalandos az ötlet, de nem lehetetlen
Az ötlet meglehetősen kalandosnak tűnik. Ő arra gondol, hogy a jövőben műanyagból kellene építeni az utakat. Úgy gondolkodik, hogy a most szokványos aszfaltozott utaknak megvannak a maguk határai. Különösen a létesítésüket és a fenntartásukat. Arról nem is beszélve, hogy a holland utak számottevő része a tengerszint alatt vezet, ami az építésük, és karbantartásuk szempontjából is nagy kihívást jelent.
És ott vannak az igények. A települések olyan utakat szeretnének, amelyek sokáig használhatók, nem hangos rajtuk a közlekedés. A műanyag felhasználásával ez a probléma egy csapásra megoldható lenne. A régi aszfaltozott utak karbantartása mindenütt nagy kihívás, folyamatosan javítani, gyakran egyenesen újjáépíteni kell őket.
Okosságokkal lehetne felszerelni az utakat
És a másik oldal, a világtengerekbe évente sokmillió tonna műanyagot dobnak. A többi között ezeket és ezekhez hasonlóakat olvasztaná egybe De Vries. Ezekből hozna létre olyan négyszögletes elemket, amelyekbe vezetékeket és mérőeszközöket is be lehetne építeni. Az utat olyan formára lehetne kiönteni, hogy az esővíz le, vagy az út szélére csorogjon róla. Az út elemeit, mint a legokat lehetne összeépíteni. A csúszásgátlást a felületbe beépített anyagokkal lehetne meggátolni.
A műanyag utak előnye az is, hogy az aszfalt utakhoz képest sokkal ritkábban kellene felújítani őket. Az aszfalt utak korszerűsítésére hét, tizenkét évente van szükség átlagosan. A műanyag utak háromszor ennyi ideig tartanának ki felújítás nélkül. Arról nem is beszélve, hogy a plasztik utak a mínusz negyven és a plusz nyolcvan fokot is képesek elviselni. És még egy előny, a műanyag utakat mondjuk ötven esztendő múltával újra lehet hasznosítani.
Tartós úton olcsóbb, csendesebb a közelekdés
A gondolat kiváló. Tartós utak, amelyeken csendesebb a közlekedés, olcsóbb a felújításuk… Ki ne akarna ilyet? A szakértők egyelőre szkeptikusak. Az egyik mérnök professzor például azt mondja, hogy az útépítési anyagoknak nagyon sok terhelést kell kibírniuk. A műanyagból készült utaknál például ott van a tűzállóság kérdése. Egy-egy tűz beláthatatlan következményekkel járhat a környezetre.
Az innováció persze nagyon is fontos kérdés a szakemberek szerint az utak építésénél. Gazdaságossági és a környezetvédelem szempontokból is. Kisebb költségekre, zökkenő nélküli dugómentes közlekedésre lenne szükség.
