A Citi az egymást követő második hónapban vágta vissza a globális növekedésre vonatkozó előrejelzését. Ennek eredményeként idén 2,8 százalékos lehet a bővülés, ami 0,5 százalékpontos csökkentést jelent, 2015-ben pedig 3,3 százalékos, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb a korábban vártnál – írja a Business Insider.
Egyesült Államok
GDP-növekedés
2014: 2,3 százalék
2015: 3,3 százalék
2016: 3,2 százalék
2017: 2,7 százalék
2018: 2,2 százalék
A Citi elemzői szerint a javuló fogyasztói és üzleti fundamentumok, illetve a támogató pénzügyi környezet hatására szilárd 3 százalékos (vagy még jobb) növekedés várható a következő negyedévekben a világ legnagyobb gazdaságában. Ráadásul a növekedés felpattanása – különösen a belföldi lakossági keresletben – 6 százalék alá nyomhatja idén az USA munkanélküliségi rátáját.
Japán
GDP-növekedés
2014: 0,9 százalék
2015: 0,6 százalék
2016: 1,2 százalék
2017: 1,2 százalék
2018: 1,0 százalék
A japán központi bank, a Bank of Japan (BoJ) további lazító intézkedéseket vezethet be 2014 októbere és 2015 januárja között – vélik az elemzők. A jen jelentős leértékelődése, illetve az ebből fakadó részvénypiaci rali azonban valószínűtlenné teszi, hogy a BoJ túl korán lépjen (az októberi kamatdöntő ülésen nem is volt változás). A Citi szerint a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy miután a kormány döntött az adóemelésről, csupán januárban jöhet a következő lazítás a jegybank részéről.
Németország
GDP-növekedés
2014: 1,5 százalék
2015: 1,8 százalék
2016: 2,1 százalék
2017: 1,9 százalék
2018: 1,8 százalék
A komoly gondokkal küzdő eurózóna legerősebb gazdasága erősen szenved a fogyasztói bizalom gyengülésétől. A hangulat indikátorok továbbra is egyre rosszabb képet festenek, a fogyasztói bizalom pedig csökken, elsősorban a rossz makroadatok, illetve a külső kockázatok hatására. Az elemzők jelenleg 0,5 százalékos negyedéves alapú növekedést várnak 2014 harmadik negyedévére, mindazonáltal megállapítják, hogy a júliusi ipari termelés kedvező adatai, illetve az export javulása nagyobb ütemű bővülést is elképzelhetővé tesznek.
Franciaország
GDP-növekedés
2014: 0,4 százalék
2015: 1,0 százalék
2016: 1,8 százalék
2017: 1,9 százalék
2018: 2,0 százalék
A közelmúltbéli francia kormányválság mellett a kormány kínálati oldalt célzó reformjai kerültek előtérbe az elmúlt időben Európa második legnagyobb gazdaságában. A nem túl erős bőrben lévő Franciaország új gazdasági minisztere, Emmanuel Macron ráadásul megállapította, hogy országának „meg kell fizetnie az árat az elveszített évtizedért”, és megfogadta, követi elődje erőfeszítéseit a szabályozások visszafogása, valamint a munkaerőpiac reformja területén – hangsúlyozzák a Citinél.
Görögország
GDP-növekedés
2014: 0,1 százalék
2015: 1,3 százalék
2016: 1,6 százalék
2017: 1,7 százalék
2018: 1,8 százalék
Bár a 2014-es növekedés 0,1 százalék körül lehet, amely alacsonyabb a 0,6 százalékos hivatalos előrejelzésnél, az eurózóna válságától talán leginkább sújtott Görögország 2015-től már 1 százalék feletti növekedési ütemet produkálhat, bár ez is elég gyenge teljesítménynek számít. Mindazonáltal komoly támogató erő lehet a görög gazdaság számára a fiskális szigor lazulása, illetve az export versenyképességének további növekedése.
Egyesült Királyság
GDP-növekedés
2014: 3,3 százalék
2015: 3,5 százalék
2016: 2,9 százalék
2017: 2,0 százalék
2018: 2,0 százalék
A Citi szerint a brit munkanélküliségi ráta lendületesen csökkenhet, és miután idén év végére 6 százalék alá eshet, 2015 végére már 5 százalék alá is benézhet. Bár komoly probléma, hogy a bérek csupán visszafogott mértékben emelkednek, más mutatók egyértelműen jelzik, hogy a munkaerőpiac kihasználatlan kapacitásai erőteljesen zsugorodnak. Ennek eredményeképpen az elemzők úgy látják, hogy a Bank of England hamarosan, 2014 utolsó vagy 2015 első negyedévében kamatot emelhet, megtéve az első lépést a jelenlegi rendkívül laza monetáris környezet normalizálása irányába.
Ausztrália
GDP-növekedés
2014: 3,2 százalék
2015: 3,0 százalék
2016: 3,2 százalék
2017: 3,6 százalék
2018: 3,5 százalék
Ausztrália esetében az ausztrál dollár lehet kulcsfontosságú tényező a jövőbeni növekedéssel kapcsolatban. Míg az elmúlt időben az ausztrál vállalatok igencsak behúzták a kéziféket, a Citi meglátása szerint az erősödő amerikai dollár lendületet adhat a hazai társaságoknak. Következésképpen az ausztrál dollárnak még tovább kellene gyengülnie ahhoz, hogy a bányászati szektoron kívüli vállalatok további alkalmazottakat vegyenek fel, illetve új beruházásokat eszközöljenek – felpörgetve ezzel a kontinensnyi ország gazdaságát.
Kína
GDP-növekedés
2014: 7,3 százalék
2015: 6,9 százalék
2016: 6,7 százalék
2017: 7,1 százalék
2018: 6,8 százalék
A világ második legnagyobb gazdaságának növekedése a Citi szerint az elkövetkező két évben beeshet a lélektani határnak számító 7 százalék alá. Bár a kormány idén fiskális élénkítéseket jelentett be, a költések várhatóan lassulni fognak az év hátralévő részében. Ez pedig rányomhatja a bélyegét az idei negyedik negyedéves, illetve a 2015-ös növekedésre egyaránt. Emellett a stagnáló földterület-értékesítés szintén negatív hatással lehet a GDP bővülésére idén és jövőre. Az elemzők mindezek következtében az idei évre vonatkozó várakozásukat is csökkentették, illetve 2015-re már csak 6,9 százalékos növekedési ütemet várnak, a korábban előre jelzett 7,1 százalék helyett.
Oroszország
GDP-növekedés
2014: 0,7 százalék
2015: 1,0 százalék
2016: 2,4 százalék
2017: 2,5 százalék
2018: 2,6 százalék
Az Oroszország és a Nyugat között dúló „szankcióháború” eredményeképpen a Citi jelentősen 2,3 százalékról 1,0 százalékra vágta vissza az orosz növekedési kilátásokat 2015-re nézve. Mi több, az elemzők szerint a visszafogott beruházási aktivitás és a gyenge fogyasztás, illetve a szigorú monetáris kondíciók a korábban vártnál hosszabb ideig jelenthetnek erős ellenszelet az orosz gazdaság növekedésének.
Magyarország
GDP-növekedés
2014: 3,1 százalék
2015: 2,2 százalék
2016: 1,5 százalék
2017: 1,7 százalék
2018: 2,0 százalék
A Citi munkatársai 2015-re növekvő aktivitással számolnak, melyet elsősorban a devizaadósságok terheinek átlagos 25-30 százalékos csökkenése támogathat leginkább. Amellett, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos törvények következtében felpöröghet a fogyasztás, az elemzők láthatóan nem számolnak a magyar gazdaság további, robosztus növekedésével az idei kimagasló ütem után.
Miközben a magyar gazdaság éves növekedése szignifikánsak lassulhat 2015-ben és 2016-ban, a régió vizsgál országainál egyértelműen más trend figyelhető meg. Lengyelország az idei 3,0 százalék után 3,4 százalékkal bővülhet jövőre és 3,5 százalékkal 2016-ban, Csehországban a GDP-növekedés idén és jövőre 2,4, két év múlva pedig már 3,3 százalékos lehet. Romániában pedig a 2,0 százalékos 2014-es bővülés után jövőre 3,4, 2016-ban pedig 3,6 százalékos lehet a növekedés
